Zempléni Természetjárók :::::: Powered by: www.webtar.hu ::::::

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/loose.dtd"> <link id="stilus" rel="stylesheet" type="text/css" href="css/alap.css" /> <script type="text/javascript" src="js/menu.js"></script> <script type="text/javascript" src="highslide/highslide.js"></script> <script type="text/javascript"> hs.graphicsDir = 'highslide/graphics/'; </script> <body itemscope itemtype="http://schema.org/WebPage"> <div style="position:absolute;display:true; left:30px;top:160px;"id="oldalmenu" > <img align="center"id="menucimer" style="display:true"src="kepek/cimer/bs.png" width="111" alt="borsodi címer"title="Borsod varmegye cimere" height="116" border="0" alt=""> <ul id="menu2"> <li id="tm1" style="line-height: 2em;"class="m2"><a style="" id="ta1"href="#"onclick="megjelenit('pagefo');cimercsere(); menuszin('tm1','ta1');" >Főoldal</a></li> <li id="tm2"><a style="" id="ta2" href="#"onclick="megjelenit('page8');cimercsere(); menuszin('tm2','ta2')" >Zemplén   hegység  </a></li> <li id="tm3" style="line-height: 2em;"><a style="" id="ta3" href="#"onclick="megjelenit('page10');cimercsere();menuszin('tm3','ta3')">Kirándulás</a></li> <li id="tm4" style="line-height: 2em;"><a style="" id="ta4" href="#"onclick="megjelenit('page4');cimercsere();menuszin('tm4','ta4')">Túraleírások</a></li> <li id="tm5" ><a style="" id="ta5" href="#"onclick="megjelenit('page5');cimercsere();menuszin('tm5','ta5')">Helyi nevezetességek</a></li> <li id="tm6"><a style="" id="ta6"href="#"onclick="megjelenit('page6');cimercsere();menuszin('tm6','ta6')">Legmagasabb csúcsok</a></li> <li id="tm7"style="line-height: 2em;"><a style="" id="ta7" href="#"onclick="megjelenit('page11');cimercsere();menuszin('tm7','ta7')">Barátaink</a></li> <li id="tm8" style="line-height: 2em;" onclick="cimercsere();menuszin('a','b')"><a style="" id="ta8" href="http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=sct63" target="new">Fórum</a></li> <li id="tm9"class="m1"><a style="" id="ta9" href="#"onclick="megjelenit('page7');cimercsere();menuszin('tm9','ta9')">Kapcsolat</a></li> </ul>  </div> <div style="display:true" align="center" id="naptar" >   <script type="text/javascript" language="javascript" src="mainnaptar2.js"></script> <br><br> <script> //Live weather feeds by freemeteo.com //The use of this script is bound by Freemeteo’s Live Feed Service Agreement, as is published in the following url: http://www.freemeteo.com/default.asp?pid=178&la=1 // You are not allowed to change or delete any part of this script. // Main body background color : 61D47B // Main body fonts color : 000000 // Header/Footer background color : 2B852C // Header/Footer fonts color : FFFFFF cIfrm="15"; gid="853542_20130815_110355"; </script> <script src="http://www.freemeteo.com/templates/default/HTfeeds.js" type="text/javascript"></script> <br><br>  <div id="fb-root"></div> <script>(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1"; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs); }(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script> <div class="fb-like" data-href="http://developers.facebook.com/docs/reference/plugins/like" data-width="150" data-colorscheme="dark" data-layout="box_count" data-show-faces="true" data-send="true"></div>  <br><br>  <iframe src="http://free.timeanddate.com/clock/i3ruk0ve/n50/szw110/szh110/hoc00773c/hfc86f6a8/cf100/hnc3cab39/hwc333/fdi70/mqv0/mmv0/hwm2" frameborder="0" width="112" height="112"></iframe>  <br><br>  <div id="moon"style="width:150px"><div id="moon2" style="padding:2px;background-color:#61d47b;border: 1px solid #00773c"><div id="moon3"style="padding:16px;padding-bottom:6px;padding-top:6px;border: 1px solid #00773c" align="center"><script language="JavaScript" type="text/javascript">var ccm_cfg = { pth:"http://www.moonmodule.com/cs/", fn:"ccm_v1.swf", lg:"en", hs:1, tf:"24hr", scs:0, df:"ymd", dfd:1, tc:"014b26", bgc:"61d47b", mc:"996600", fw:110, fh:163, js:0, msp:0, u:"mc" }</script><script language="JavaScript" type="text/javascript" src="http://www.moonmodule.com/cs/ccm_fl.js"></script><div style="padding-top:5px" align="center"><a style="textdecoration:none;"href="http://www.moonconnection.com/moon_phases.phtml" target="mc_moon_ph" style="font-size:10px;font-family:arial,verdana,sans-serif;color:#8F8F8F;text-decoration:underline;background:#61d47b;border:none;"><span style="color:#005100">A hold fazisai</span></a></div></div></div></div>  <br><br>  <a href="sorsolas/sorsolas.html" target="new"> <img title="5 ös lottó"alt="ötös lottó" width="150px"src="kepek/logo/lotto.png"></img> </a>  <br><br>  <a href="http://ostbau.hu/" target="new"> <img title="OST-BAU Kft."alt="OST-BAU Kft." width="120px"src="kepek/logo/ostbau_kft.jpg"></img> </a>  <br><br>  <a href="http://webtech.ininet.hu/" target="new"> <img title="Web -Tech Bt."alt="Web -Tech Bt.." width="120px"src="kepek/logo/webtech.jpg"></img> </a>  <br><br>  <a href="http://semafor.ininet.hu/" target="new"> <img title="SEMAFOR Autósiskola"alt="SEMAFOR autó" width="120px"src="kepek/logo/semafor.jpg"></img> </a>  </div>  <div id="container"> <a href='#'onclick="megjelenit('pagefo')"><div id="cegnev"><h1>Zempléni Természetjárók</h1><h2> </h2> </div></a><div style="position:absolute;top:10px;right:190px;"><a href="#"><img src="image/logo.png" width="150" height="65px" border="0" alt=""></a></div> <div id="divmenu"> <ul id="menu"> <li style="border-top-left-radius:10px;"><a href="#"onclick="megjelenit('page8');menuszin('tm2','ta2')">Zemplén hegység</a> <ul> <li><a onclick="megjelenit('page8')" href="#zemplentort">Földrajza</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page8')" href="#zterm">Természetrajza</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page8')" href="#ztor">Történelme</a></li> <li style="border-bottom-left-radius:10px;border-bottom-right-radius:10px;"><a onclick="megjelenit('page8')" href="#zkult">Kulturális élet</a></li> </ul> </li> <li style="line-height: 2em;"><a href="#"onclick="megjelenit('page9');menuszin('a','b')">Képgaléria</a></li> <li><a href="#"onclick="megjelenit('page3');menuszin('a','b')">Panoráma képek</a> <ul > <li><a href="kepek/panorama/varhegy.jpg"target="new">Vár-hegy</a></li> <li><a href="kepek/panorama/dereszla.jpg"target="new">Dereszla</a></li> <li><a href="kepek/panorama/kakashegy.jpg"target="new">Kakas-hegy</a></li> <li><a href="kepek/panorama/regec.jpg"target="new">Regéc</a></li> <li><a href="kepek/panorama/kiraly.jpg"target="new">Király-hegy</a></li> <li><a href="kepek/panorama/galambos.jpg"target="new">Galambos</a></li> <li style="border-bottom-left-radius:10px;border-bottom-right-radius:10px;"><a href="kepek/panorama/sau.jpg"target="new">Sátoraljaújhely</a></li> </ul> </li> <li style="line-height: 2em;"><a href="#"onclick="megjelenit('page10');menuszin('tm3','ta3')">Kirándulás</a></li> <li style="line-height: 2em;"><a href="#"onclick="megjelenit('page2');menuszin('a','b')">Térkép</a> <ul> <li><a onclick="megjelenit('page2')" title="Google térkép"href="#zhtergoogle">Google Térkép</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page2')" title="Zemplén 1"href="#terkep1">Térkép 1</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page2')"title="Zemplén 2" href="#terkep2">Térkép 2</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page2')" title="Nagy Milic"href="#terkep3">Nagy-Milic</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page2')"title="Boldogkőváralja"href="#terkep4">Boldogkőváralja</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page2')"title="Füzér" href="#terkep5">Füzér</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page2')"title="Regéc" href="#terkep6">Regéc</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page2')"title="Gönc és Telkibánya" href="#terkep7">Gönc</a></li> <li style="border-bottom-left-radius:10px;border-bottom-right-radius:10px;"><a onclick="megjelenit('page2')" href="#tletolt">Letöltés</a></li> </ul> </li> <li style="line-height: 2em;"><a href="#"onclick="megjelenit('page4');menuszin('tm4','ta4')">Túraleírások</a> <ul> <li><a onclick="megjelenit('page4')" href="#gyt">Gyalogtúra</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page4')" href="#bt">Biciklitúra</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page4')" href="#szt">Sziklamászás</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page4')" href="#mbt">Montain bike</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page4')" href="#lvt">Lovaglás</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page4')" href="#vst">Vizi Sport</a></li> <li style="border-bottom-left-radius:10px;border-bottom-right-radius:10px;"><a onclick="megjelenit('page4')" href="#st">Síelés</a></li> </ul> </li> <li style="line-height: 2em;"><a href="#"onclick="megjelenit('page1');menuszin('a','b')">Várak</a> <ul> <li><a onclick="megjelenit('page1')" href="#varakfol" >Boldogkői Vár</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page1')" href="#regecv" >Regéci Vár</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page1')" href="#fuzerv" >Füzéri Vár</a></li> <li><a onclick="megjelenit('page1')" href="#amv" >Amádé vár</a></li> <li style="border-bottom-left-radius:10px;border-bottom-right-radius:10px;"><a onclick="megjelenit('page1')" href="#sarv" >Sárospataki Vár</a></li> </ul> </li> <li style="margin:0;width:102px;line-height: 2em;border-top-right-radius:10px"><a href="http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=sct63" onclick="menuszin('a','b')"target="new">Fórum</a> <ul> <li style="line-height: 2em;width:102px"><a style="" id="ta1"href="#"onclick="megjelenit('pagefo');cimercsere(); menuszin('tm1','ta1');" >Főoldal</a></li> <li style="border-bottom-left-radius:10px;border-bottom-right-radius:10px;width:102px"><a onclick="megjelenit('page7');menuszin('tm9','ta9')" href="#" >Kapcsolat</a></li> </ul> </li> </ul> </div> <div style="clear:both;"></div> <div id="header"> </div> <div align="center" class="page"id="page1" style="display:none">  <br> <p id="varakfol"><h2>A zemplén-hegység várai</h2></p><br><br> <h3>Boldogkői Vár</h3><br> <br><br><br> <p> A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte.<br><br><img src="kepek/zvarak/bk1.jpg" width="250"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> Várunk első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől. Boldogkő várát IV. Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. IV. László király 1282-ben szerezte meg csere útján. Várnagyát 1300-ból ismerjük, Jánosnak hívták és Amadé nádor alpári jobbágyainak ügyében járt el. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak. Károly Róbert király azonban 1312-ben a Rozgonyi csatában legyőzte őket, és birtokait, köztük Boldogkő várát is elvette, amelyet az anjou párti Drugeth családnak adományozott úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott. Feltehetően ez a pompaszerető Drugeth család építette meg ebben az időben a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot).<img src="kepek/zvarak/bk2.jpg" width="250"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> 1388-ban Zsigmond király elzálogosította Czudar Péternek, majd 1396-ban az ő özvegyének és fiának. Boldogkő a hozzá tartozó uradalommal együtt 1427-1453 között Brankovics György szerb despota birtokába került, Tállya, Tokaj településekkel, Regéc és Munkács várakkal együtt. Mátyás az 1456-ban ismét királyi birtokká lett várat 1461-ben Parlagi Pál és László testvéreknek adományozta, majd 1476-ban 3000.- és továbbá 1500.- Forintért Kassa városának zálogosította el. Kassa Mátyás kérésére Szapolyai Imrének engedte át a várat és uradalmát, de 1471-ben már újra a király birtokába került. Később a Szapolyai családé lett. A várat a mohácsi vész előtt Szapolyai János, Tomori István fiának, Györgynek adományozta keresztszülői ajándék címén. <img src="kepek/zvarak/bk3.jpg" width="250"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> A XV. században tovább bővítették a várat két szakaszban. A déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott. Majd megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező külső fal. Mohács után, a kettős királyság alatt gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol pedig János király birtokába volt. A várat 1527-ben a Ferdinánd-párti Báthori István szerezte meg, de rövid idő múlva Szapolyai János ostromolta, és 1528-ban Regéc várával együtt elfoglalta. Ferdinánd még ebben az évben visszavette, de 1530-ban már ismét János királyé lett. Ez év augusztusában Serédi Gáspár csapatai egyesülve Bebek Ferenc seregével, Szapolyai hadait megverve Boldogkő várát is ostromolta, de hat hét után kénytelenek voltak eredménytelenül elvonulni. Okleveleink szerint 1530-ban Tomori Egyed birtokában volt, akitől ebben az évben vásárolta meg Martinuzzi Fráter György bíboros. Nem sokáig birtokolta azonban, mert 1537-ben ismét a császáriak foglalták el. 1542-ben Ferdinánd ismét eladományozta, illetve elcserélte Gyula váráért Patóchy Ferenccel. Patóchy Zsófia nevű leánya a hírhedt Bebek Györgyhöz ment feleségül, így a vár is a Bebek család kezére került. A Bebek família a kor leghíresebb, sőt leghírhedtebb családjai közé tartozik. Vagyonukat eredetileg bányaművelésből szerezték. Általában vitéz katonák, de semmiféle cselszövéstől, bűntől nem riadnak vissza. Boldogkő várában feltételezhetően pénzhamisítással is foglalkoztak.<br><br> Bebek György 1560-ban Sárközy Mihállyal cserélte el a várat az elfogott török vezérért, Amhet pasáért. A Sárközy család 1578 előtt adta el a Boldogkőt a Serényieknek, mely adásvételt II. Rudolf is megerősítette az 1578-ban kiadott oklevelével.<br><br> Ebben az időszakban káplánkodott Boldogkőn a magyar reformáció egyik kiemelkedő alakja Dévai Bíró Mátyás a későbbi "magyar Luther". Balassi Bálintnak is kapcsolata volt a tájjal, hiszen Mezőzomboron szőlővel rendelkezett. 1584-ben egy Szikszóról, 1585-ben pedig Abaújszántóról kelt levele maradt fenn. Bizonyos, hogy Boldogkő várában is többször tartózkodott, többek között itt írta a Borivóknak való című versét.<br><br> Pár nyugalmas évtized után 1612-ben Palochay Horváth György a mai Lengyelország területén lévő Nedec vár ura vásárolja meg Serényi Ferenctől. Rövid ideig, 1627-ben Szikszay Mátyásé, 1630-ban Várkonyi Jánosé, de nem sokkal ezután visszakerült a Palochay család kezébe.<br><br> I. Rákóczi György birtoka lett 1644-ben, majd 1671-ben újra Palochayaké lett a vár, ez évben a híres művész és tudós Szelepcsényi György, esztergomi érseknek adta le. Ekkor készült az első és részletes inventárium a várról, melynek eredeti példánya ma is megvan a boldogkőváraljai római katolikus plébánián. Szelepcsényi 1685-ben bekövetkezett haláláig ura volt Boldogkőnek, melyet ez idő alatt több ízben ostromoltak eredménytelenül, így például 1674-ben a bujdosó kurucok is. A vár porkolábja ebben az időben Vatay Péter volt, egy tizedessel és kilenc hajdúval. Annak ellenére, hogy a vár védői ellenálltak, és mint helyőrségének kis létszáma is mutatja komoly hadászati jelentősége már nem volt, a bécsiek 1676-ban Füzér, Szerencs, Kisvárda mellett Boldogkőt is robbantani kezdték, szerencsére komolyabb károkat nem okoztak. Tököly Imre, aki 1678-ban lett az elégedetlenek vezére , beveszi Szikszót, Putnokot, Szádvárt és Boldogkőt is, diadalmasan vonul be Szerencsre, övé lesz Tállya és Tarcal, de mind ez rövid életű, 1683 körül a felkelés összeomlik. A vár múltjának feltárása szempontjából viszont igen fontos, hogy Tököly rendeletére 1682. augusztus 18-án ismét, ezúttal sokkal részletesebben összeírják Boldogkő berendezését. Inventarium Arcis Donor Boldogh Keö címen.<img src="kepek/zvarak/bk4.jpg" width="250"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> Szelepcsényi halálakor a boldogkői várat 1685-ben az esztergomi káptalan szerezte meg, de 1697-ben a labanc csapatok birtokolták. I. Lipót király parancsára 1701-1702 között e várat is robbantották és lakhatatlanná tették a császáriak. Az esztergomi főkáptalantól 1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos. A család azonban nem a várban lakott, hanem a faluban egy kúriában. A megrongálódott várban helyreállítási munkákat végeztek. A kiszakadt falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasítottak és a bejáratokat, ablaknyílásokat téglával csúcsívesre építették át. Sajnos így a neogótikus stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem állapítható meg az eredeti középkori ajtó - és ablaknyílások helye. A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig. 1945 után kerül állami tulajdonba. A vár régészeti feltárása 1963-ban indult meg K. Végh Katalin vezetésével, Koppány Tibor tervei alapján. A helyreállítás, állagmegóvás után az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak ki. A festői fekvésű vár kedvelt kirándulási célpont lett.<br><br> A 90-es évek elején a turistaszálló megszűnt, a helyére hadtörténeti kiállítás és ólomkatona kiállítás került. (Az ólomkatona kiállítás egy nyolc négyzetméteres terepasztalon a Muhi csatát ábrázolja, több mint ezer darab figurával.) A vár jelenleg az Önkormányzat kezelésében van. 2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban. A vár látványa megváltozott: két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba.<br><br> Az "oroszlánsziklán" egy sziklakijáró épült. Ezeken kívül történt egy nem kevésbé jelentős, de kívülről nem látható átalakítás is. A vár pincéjének és a vár borozónak föld alatti összekötése (20 m szintkülönbség). Ezáltal lehetővé válik, hogy a látványosságok megtekintése után a fáradt érdeklődő egyenesen a hűvös várborozóba jusson. A Boldogkői vár így most már teljesen megújult formában várja az ide érkező turistákat.</p><br><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3 id="regecv">Regéci Vár</h3><br> <br><br><br> <p> A Zemplén egyik hatalmas csúcsán találhatók Regéc várának lassan újjászülető várfalai. A tatárjárás utáni korszakban a Baksa nemzetség uralta ezt a környéket, ők szemelték ki a várépítésre alkalmas kettős sziklanyerget.<br> Írásos adatok róla 1285-ből maradtak fenn, amikor Simon fia, György úr "Regécz" alatt verte szét a második tatárjárás idején fosztogató mongolok seregét. A XIV. század elején Aba Amadé zempléni tartományúr foglalta el erőszakkal a várat, melyet csak az 1312-es rozgonyi csatában győzelmet arató Anjou Károly király tudott visszaszerezni. A következő évszázadokban, királyi kezelésben állt, hozzá tartoztak a földesúri járandóságokkal a várba felszekerező környékbeli jobbágyfalvak népei. A békés időszaknak a XVI. századi belháborúk vetettek véget, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János királyok hívei csatáztak a regéci vár birtoklásáért. Az éppen győztes uralkodó megjutalmazta párthíveit, így a középkor folyamán tulajdona volt a Serédy, az Alaghy és az Esterházy családnak is.<img src="kepek/zvarak/rv1.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> Az előbbi két família folyamatosan lakott a falai között, így rezidenciáját igyekezett az akkor uralkodó reneszánsz ízlésvilág szerint formába önteni.<br><br> Nehéz a napjainkban látható romok alapján az egykori díszes, emeletes palotaszárnyakat, a felsővárbeli vaskos öregtornyot vagy a levert cölöpökből létesített alsó palánkvárat elképzelni. 1645-ben szerzi meg a linzi békeszerződés értelmében I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, ezt az időszakot mondhatjuk Regéc virágkorának. Az 1670-es években sokszor szolgált menedékül a Rákóczi családnak a kuruc-labanc csatározások alkalmával. Biztonságos falai között tanította Badinyi Ferenc a hatéves Ferkó úrfit, a gyermeklétet olyannyira megnehezítő latin nyelv rejtelmeire.<br> A Thököly Imre indította - Habsburg császári ház zsarnoki uralma elleni - hadjáratok idején a kurucok tárházként használták mély pincéit és tágas épületeit. Katonai szempontból már nem számított jól védhető helynek, így amikor a váradi török pasa elfogatta Thökölyt, helyőrsége ágyúlövés nélkül feladta a megérkező császári zsoldosoknak. Caprara generális betű szerint engedelmeskedett a felsőbb hadvezetés parancsának, puskaporral felrobbantotta a rebellisek fészkét. Az 1990-es években végre megkezdődött a Rákóczi család egykori várának régészeti feltárása és helyreállítása.</p> <br><br><br><hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3 id="fuzerv">Füzéri Vár</h3><br> <br><br><br> <p> Füzér középkori várát a Zemplén északkeleti részén, a völgy közepéből égbenyúló sziklacsúcson kereshetjük fel. Azon kevés erősségeink egyike, melyet még a tatárjárás előtt emeltettek a környező vidék Aba nemzetségbeli földesurai.<a href="kepek/terkep/fuzervarterkep.jpg"target="new window"><img title="A Füzéri vár térképe" alt="A Füzéri vár térképe"src="kepek/terkep/fuzervarterkep_.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img></a> Egy 1264-es oklevélből ismerjük, hogy IV. Béla király serege harcot vívott István herceggel, de annak Mihály nevű várnagya az embereivel sikeresen megvédelmezte a füzéri várat. Jutalma nem is maradt el, az 1270-ben trónra lépő V. István király neki adományozta az egész váruradalmat. A XIV. század elején vívott belháborúk során Aba Amadé, zempléni oligarcha fegyveresei vették birtokukba. <br><br>A pár évtizeddel később Luxemburgi Zsigmond Perényi báróknak adományozta. Erre az időszakra tehető a vár virágkora, a dúsgazdag főúri család fényűző gótikus kápolnával és lakópalotával gazdagította a várat. A XVI. században többször is gazdát cserélt a vár.<img src="kepek/zvarak/fv1.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> 1671-ben Bónis Ferenc - zempléni nemes úr - belekeveredett a Habsburg császári ház elleni összeesküvésbe, ezért a pozsonyi városháza előtt kivégezték és füzéri zálogbirtokát elkobozták tőle.<br> A gazdátlan erősséget végül Strassoldo császári generális gyújttatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó kurucok menedékhelyéül. Az évszázadok időjárási viszontagságaitól és a környékbeli lakosság bontásaitól erősen megfogyatkozó várat az 1970-es évek óta kutatják és restaurálják a műemlékvédelmi szakemberek, hogy megóvva ismét bejárhassuk a történelmi időket megélt kőfalait.</p><br><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr> <br><br> <h3 id="amv" >Amádé Vár</h3><br> <br><br><br> <p> A várat a 13. század második felében Amadé nádor, a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Mivel a főúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV.<img src="kepek/zvarak/amade4.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> László 1281-ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása (1301) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban előbb menedéket nyújtott a lengyel trónról elűzött I. Lokietek Ulászlónak (1306–1333), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igénylői közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304-ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak. <img src="kepek/zvarak/amade3.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img>Az oligarchát 1311-ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttől, hat fia közül kettő el is esett a küzdelemben. A király győzelme után még élő fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták. 1391-ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el. Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.</p><br><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3 id="sarv">Sárospataki Rákóczi Vár </h3><br> <br><br><br> <p> Országunk északkeleti sarkában - ahol a Bodrog folyó völgyéig érnek a tokaji bort termő szőlősdombok - alakult ki Sárospatak városa. A régészeti feltárások szerint a magyarság már a 9. században letelepedett a Bodrog mentén, ahol virágzó települést hozott létre. A korabeli legendák szerint a helyi királyi udvarházban született meg Szent Erzsébet is. 1241-ben a helységet pusztulásba döntötte a tatárjárás, házait IV. Béla hívására hospesek építették újjá. Ugyanekkor emelték az uralkodó parancsára a sátoraljaújhelyi Várhegyen azt a kővárat, amit a korabeli források Patak váraként emlegettek és egészen a 16. század közepéig állt fenn.<br><br> Patak városának polgárai az Árpád-házi uralkodók férfiágon való kihalása után Aba Amadé uralma alá kerültek, majd Károly Róbert hozta meg számukra a békésebb időszakot. A jelentős privilégiumok által segített település ismét fejlődésnek indult, lassan meggazdagodó polgársága megépítette a napjainkban is látható gótikus stílusú plébániatemplomot.<img src="kepek/zvarak/sprv1.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az őt a magyar trónra segítő bárók közül Perényi Miklós szörényi bánnak adományozta, így az új földesúr jelentős anyagi bevételre tett szert a szőlőültetvények és a jelentős forgalmat lebonyolító kompátkelő vámjából. Az 1440-es években a cseh husziták foglalták el, őket csak Hunyadi Mátyás király seregvezére, Rozgonyi Sebestyén lovászmester tudta véres csatában elűzni a környékről.<br> A következő évszázad elején már a Pálóczy főnemesek mondhatták a magukénak, akik közül Antal zempléni főispán a törökkel vívott vesztes mohácsi csatában halt hősi halált. Gazdátlan birtokára a szomszédos földesúr, Perényi Péter abaúji főispán egyben koronaőr tette rá a kezét, aki 1534-ben adott ki utasítást a jelenlegi vár felépítésére. Először a masszív Vörös-torony készült el, amit részben körbefogtak a lakópalota szárnyai, míg kőfallal kerítették a polgárházak egy részét is, de a plébániatemplom is bekerült a külsővár területére. A középkor évszázadaiban lakta még az egri hős fia, Dobó Ferenc úr is, akinek leányát titokban feleségül véve, Balassi Bálint reneszánsz költő is szerette volna embereivel megkaparintani, de a várbeliek kiűzték Patakról.<br><br> Leghíresebb földesurai, a Rákócziak 1616-ban jutottak hozzá, amikor I. Rákóczi György nőül vette a birtokos Lorántffy Mihály leányát, Zsuzsannát. Innen számítható a fénykora, a dúsgazdag főnemesi família a pataki épületeket jelentősebb mértékben kibővítette, az akkoriban divatozó reneszánsz formavilág jegyei szerint. <img src="kepek/zvarak/sprv2.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img>Mint a környékbeli vidék legerősebben kiépített várát, ellenséges hadak a 17. század második harmadáig nem háborgatták, csak a Habsburg-ház önkényuralma ellen harcoló kurucok idejében érte el falait a csatazaj. 1670-ben nagyobb császári zsoldos sereg vonult be védőműveibe, mivel ez volt a feltétele, hogy földesura, I. Rákóczi Ferenc elkerülje az összeesküvő társaira már kirótt halálos ítéletet. 1682-től néhány esztendeig Thököly Imre kurucai strázsáltak falai között, majd II. Rákóczi Ferenc felkelőinek zászlaját lengette a vár tornyán a szél.<br><br> A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonosai a belsővárból kényelmes lakhatást biztosító főúri palotát varázsoltak, míg a külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáit a környékbeli lakosság hordta el, hogy köveiből lakóházakat emelhessen. Csak az 1960-as években került sor az épület műemlékvédelmi helyreállítására, és ekkor kerültek napfényre az eredeti vár sokszor átépített részletei, melyeket minden évben kiállításokon mutat be a régmúlt időkre kíváncsi látogatóknak a sárospataki Rákóczi Vármúzeumban. </p><br><br><br><hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <p style="text-align:center"><a href="#varakfol"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Vissza az oldal tetejére</b></font></a></p> <br> </div> <div align="center"class="page"id="page2" style="display:none">  <br> <h2 id="zhter">Zemplén-hegység térképe</h2> <br><br>  <iframe alt="Google térkép Zemplén - hegység"title="Google térkép Zemplén-hegység" id="zhtergoogle" width="700" height="700" frameborder="0" scrolling="no" marginheight="0" marginwidth="0" src="https://maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Zempl%C3%A9ni+T%C3%A1jv%C3%A9delmi+k%C3%B6rzet,+Magyarorsz%C3%A1g&aq=0&oq=zempl%C3%A9n&sll=37.0625,-95.677068&sspn=50.244827,79.013672&ie=UTF8&hq=Zempl%C3%A9ni+T%C3%A1jv%C3%A9delmi+k%C3%B6rzet,+Magyarorsz%C3%A1g&t=m&ll=48.562522,21.183701&spn=0.318097,0.480652&z=11&iwloc=A&output=embed" ></iframe><br><br> <hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr><br> <p style="text-align:center"> <img alt="térkép 1" title="Zemplén-hegység térképe 1"id="terkep1"width="700px"src="kepek/terkep/zh_terkep.jpg"></img><br><br> <hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr><br> <img alt="térkép 2" title="Zemplén-hegység térképe 2" id="terkep2"width="700px"src="kepek/terkep/zh_terkep2.gif"></img><br><br> <hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr><br> <a href="kepek/terkep/nagy_milic.jpg"target="new"> <img alt="térkép 3" title="Nagy-Milic" id="terkep3" width="700px"height="850px"src="kepek/terkep/nagy_milic_k.jpg"></img></a> <br><br><hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr><br> <a href="kepek/terkep/zh_terkep3.jpg"target="new"> <img alt="térkép 8" title="Nagy-Milic natúrpark topográfiai térképe" id="terkep8" width="700px"height="850px"src="kepek/terkep/zh_terkep3.jpg"></img></a> <br><br><hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr><br> <a href="kepek/terkep/boldogko_terkep.jpg"target="new"> <img alt="térkép 4" title="Boldogkőváralja térképe" id="terkep4" width="700px"height="600px"src="kepek/terkep/boldogko_terkep_k.jpg"></img></a> <br><br><hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr><br> <a href="kepek/terkep/fuzer_terkepe.jpg"target="new"> <img alt="térkép 5" title="Füzér térképe" id="terkep5" width="700px"height="600px"src="kepek/terkep/fuzer_terkepe_k.jpg"></img></a> <br><br><hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr><br> <a href="kepek/terkep/regec_terkepe.jpg"target="new"> <img alt="térkép 6" title="Regéc térképe" id="terkep6" width="700px"height="600px"src="kepek/terkep/regec_terkepe_k.jpg"></img></a> <br><br><hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr><br> <a href="kepek/terkep/gonc_telkibanya.jpg"target="new"> <img alt="térkép 7" title="Gönc és Telkibánya térképe" id="terkep7" width="700px"height="450px"src="kepek/terkep/gonc_telkibanya_k.jpg"></img></a> <br><br><hr align="center"width="40%"size="3"color="#006633"></hr> <br><br><br> <h2>Letölthető térképek</h2> <br><br id="tletolt"> <table id="letolttable" width="700px" border="1px"cellspacing="0px" bordercolor="#004200"> <tr align="center" > <td><img src="kepek/zem_e.gif" width="60" height="95" border="0" alt="Zempléni-hegység túristatérképe északi rész"title="Zempléni-hegység túristatérképe északi rész"></td> <td><font size="4" color="#000066"><b>Zempléni-hegység északi rész</b></font></td> <td><a href="http://downloadmap.atwebpages.com/index2.html" target="new window"><b><font size="" color="#0066FF">Letöltés</font></b></a></td> </tr> <tr align="center"> <td><img src="kepek/zem_d.gif" width="60" height="95" border="0" alt="Zempléni-hegység túristatérképe déli rész"title="Zempléni-hegység túristatérképe déli rész"></td> <td><font size="4" color="#000066"><b>Zempléni-hegység déli rész</b></font></td> <td><a href="http://downloadmap.atwebpages.com/index2.html" target="new window"><b><font size="" color="#0066FF">Letöltés</font></b></a></td> </tr> </table> </p> <br><br> <p style="text-align:center"><a href="#zhter"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Vissza az oldal tetejére</b></font></a></p> <br><br> </div>  <div align="center"class="page"id="page3" style="display:none;">  <br> <h2>Panorámaképek</h2><br><br> <p style="text-align:center;"> <h3>Látkép a Vár-hegyről (2011)</h3><br><br> <a href="kepek/panorama/varhegy.jpg"target="new"><img alt="Panorámakép 1" title="Látkép a bodrogkeresztúri Vár-hegyről" border="0"width="600px"src="kepek/panorama/k/varh.jpg"></img></a> <br><br><br> <hr align="center"width="60%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Látkép a Dereszláról (2011)</h3><br><br> <a href="kepek/panorama/dereszla.jpg"target="new"><img alt="Panorámakép 2" title="Látkép a bodrogkeresztúri Dereszla-hegyről" border="0" width="600px" src="kepek/panorama/k/der.jpg"></img></a> <br><br><br> <hr align="center"width="60%"size="3"color="#006633"></hr></p><br><br> <h3>Látkép a Kakas-hegyről (2011)</h3> <br><br> <a href="kepek/panorama/kakashegy.jpg"target="new"><img alt="Panorámakép 3" title="Látkép a bodrogkeresztúri Kakas-hegyről" border="0" width="600px" src="kepek/panorama/k/kakas.jpg"></img></a> <br><br><br> <hr align="center"width="60%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Látkép a Király-hegyről (2012)</h3> <br><br> <a href="kepek/panorama/kiraly.jpg"target="new"><img alt="Panorámakép 7" title="Látkép a mádi Király-hegyről" border="0" width="600px" src="kepek/panorama/k/kiraly.jpg"></img></a> <br><br><br> <hr align="center"width="60%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Látkép a Galambostól (2012)</h3> <br><br> <a href="kepek/panorama/galambos.jpg"target="new"><img alt="Panorámakép 4" title="Látkép a zempléni Galambos-hegyről" border="0" width="600px" src="kepek/panorama/k/galambos.jpg"></img></a> <br><br><br> <hr align="center"width="60%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>A Sátoraljaújhelyi hegyek </h3><br><br> <a href="kepek/panorama/sau.jpg"target="new"><img alt="Panorámakép 5" title="sátoraljaújhelyi hegyek" border="0" width="600px" src="kepek/panorama/k/sau.jpg"></img></a> <br><br><br> <hr align="center"width="60%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Látkép a Regéci várból </h3><br><br> <a href="kepek/panorama/regec.jpg"target="new"><img alt="Panorámakép 6" title="Látkép a Regéci Várból" border="0" width="600px" src="kepek/panorama/k/regec.jpg"></img></a> <br><br><br> <hr align="center"width="60%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> </p>  </div> <div class="page"id="page4" style="display:none">  <br> <h2 id="tzen">Túrák a Zemplénben</h2><br><br> <p> <b id="gyt"><u>Gyalogtúrák</u></b><br><br> <b>1. túra:</b> <br>A Kertből elindulás az erdészeti úton ( nincs jelzés), az Üveggyárat (elágazás: Óhuta és Középhuta felé) majd Óhutáig gyalog az aszfalt úton, vissza Középhutáig aszfalt úton. Szint: könnyű Távolság: 4 km<br><br> <b>2. túra:</b> <br>Középhuta Újhuta, kastélynál jobbra a kék négyzeten (kb. 1,2 km) fahíd után jobbra az erdei úton (800 m) Zsidó rét kék jelzésen balra Eszkála Gerendás rét zöld jelzésen Újhutáig (kb. 1 km) Középhuta Szint: könnyű Távolság: 9 km<br><br> <b>3. túra:</b><br> A Középhuta táblánál át a fahídon, majd a sárga jelzésen a Mlaka rétig innen a sárga háromszög jelzésen a Sólyombércig (szép kilátás, sziklamászó iskola) kék jelzésen István kútig 1 km (védett nyíres) kék jelzésen Gerendás rét kék háromszög: Kerekkő (szép panoráma) zöld jelzésen Flórika forrást (pihenőhely) érintve Újhutáig 1 km Középhuta Szint: közepes Távolság: 12 km<br><br> <b>4. túra:</b><br> A Középhuta táblánál át a fahídon, majd a sárga jelzésen a Mlaka rétig innen a sárga háromszög jelzésen a Sólyombércig (szép kilátás, sziklamászó iskola) Mlaka rét sárga jelzésen (a csodálatos Ördög völgyön végig) Kőkapuig (kastély, csónakázó tó, kisvasút) vissza: zöld jelzésen a Komlóska patak mellett 6 km a kék négyzet jelzésig kék négyzeten Újhutáig Középhuta. (Visszafelé jöhetünk az aszfaltozott erdészeti úton is, vagy az aszfalt úttól balra folytatódó, meredek lejtőn tovább haladva a zöld jelzésen.) Szint: közepes Távolság: 13 km<br><br> <b>5. túra:</b><br> Középhuta Regéc (rövidebb) Óhutáig az aszfalt úton, Óhuta végén a focipálya mellett balra a Piros jelzésen haladva végig, Piros-Kék Túra vezet fel a várromhoz. Távolság: 13 km<br><br> <b>6. túra:</b><br> Középhuta Regéc körtúra: (hosszabb) Az István kútig ugyanaz mint a 3. Túra, István kúttól a Kék jelzésen haladva Regécig, vagy Kék jelzésen, majd a Tokár tetőnél a Zöld jelzést választva Regécig. Útközben a kék háromszögön érintve a Nagy-Péter Menykő kilátó helyet (gyönyörű a panoráma), illetve a Pengő kő és a Tokár tető csúcsokat, vissza pedig a Piros jelzésen Óhutáig, majd aszfalt úton Középhutáig. Szint: kicsit nehezebb a távolság miatt Távolság: 21 km<br><br> <b>7. túra:</b><br>Középhuta Újhuta Makkoshotyka Sárospatak vagy Sátoraljaújhely Középhutától Újhutánál a Zöld jelzésen a Gerendás rétig, majd, végig a Kék Túra útvonalán az Eszkálát és a Zsidó rétet, Cifra kutat érintve Makkoshotykáig, onnan továbbra is a kéken haladva a Cirkáló tanya érintésével Sátoraljaújhelyig. Vagy a Cifra kúttól a Kék négyzeten Hercegkúton át gyalogolva megérkezünk Sárospatakra. Szint: nehéz a távolság miatt Távolság: Sárospatak: 23 km Távolság: Sátoraljaújhelyig: 32 km<br><br> <b>8. túra:</b><br> ZEMPLÉN 50 Teljesítmény túra Távolság: 50 km Szintemelkedés: 1580 m Szintidő: 12 óra Rajt: Mogyoróska, Templom tér Cél: Sátoraljaújhely , Vasútállomás A fő útvonal: végig az Országos KÉK Túra vonalán, érintve a Sárga és Piros jelzéseket, Időpont: évente, általában április utolsó vasárnapján, Szervező: Bottyán János HSE, Dr. Egri Kiss Tibor Nyíregyháza, Tel.: 06-42-465-444 Összevetve a többi teljesítmény túrával: nem sorolható a nagyon nehéz túrák közé, viszonylag kevés a szintemelkedés, kényelmesen legyalogolható 12 óra alatt. Ha valaki jó kondícióban van, edzett, szeret kirándulni és szokott gyalogolni, van akarat ereje és kitartása, akkor meg tudja csinálni. Érdemes! <br><br> <b id="szt"><u>Sziklamászás</u></b><br><br> A közelben található néhány bazaltkúp, melyek megfelelő tapasztalattal és felszereléssel jól mászhatók. Sólyombérc: Megközelíthető: (Lásd 3. Túra) A Középhuta táblánál át a fahídon, majd a sárga jelzésen a Mlaka rétig innen a sárga háromszög jelzésen a Sólyombércig (szép kilátás, sziklamászó iskola) Kb. 20 sziklamászó út van, IV-VII. szintig Pengőkő: Megközelíthető: (Lásd 6 sz. túra) Csodálatos kilátás Kerekkő: Megközelíthető: (Lásd 3.túra) Középhuta Újhuta kék kör jelzésen (az Emese panzió előtt balra), az egykori vadaskerten keresztül a Kotliszka rétig vörösfenyő erdőn keresztül a Szpanyalica völgyig kék négyzet jelzésen balra az Oroszlán-szikláig jobbra meredek erdei úton a Kerekkőig (szép panoráma)<br><br> <b id="bt"><u>Biciklistúrák</u></b><br><br> <b>City-bike túrá</b>k<br><br> <b>1. túra:</b> <br>Középhuta Üveggyár Óhuta Regéc - Középhuta A falvakat összekötő aszfaltozott úton, enyhe emelkedővel Regécig. Szint: Könnyű túra. Távolság: 24 km<br><br> <b>2. túra:</b><br> Középhuta Újhuta Flórika-forrás Gerendás-rét Kőkapu Középhuta A túra aszfaltozott erdészeti úton vezet végig a Zemplén belseje felé, a Gerendás rétig emelkedővel, majd onnan lejtő Kőkapuig. Szint: Rendszeresen biciklizők számára könnyű túra. Távolság: 25 km<br><br> <b>3.túra:</b><br> Középhuta Üveggyár Erdőhorváti Komlóska Középhuta A falvakat összekötő aszfaltozott úton, sík területen, minimális autóforgalommal. Szint: Közepes túra Távolság: 30 km<br><br> <b>4. túra:</b><br> Középhuta Üveggyár Erdőhorváti Tolcsva Erdőbénye Középhuta Falvak közötti, nem forgalmas útvonalon, sík terepen, kisebb emelkedőkkel. Szint: Könnyű terep, közepes Távolság: 40 km<br><br> <b>5. túra:</b><br> Középhuta Újhuta Flórika forrás Gerendás-rét Pálháza Filkeháza Füzér Füzéri vár Füzér Filkeháza Pálháza Gerendás rét Flórika-forrás Újhuta Középhuta A falvakat összekötő aszfaltozott úton, minimális autóforgalommal, a Pálháza és a füzéri elágazás közötti 6 km-es szakasz forgalmas lehet. Szint: hosszú túra, kisebb-nagyobb emelkedőkkel Távolság: 52 km<br><br> <b>6. túra:</b> <br>Középhuta Üveggyár Erdőhorváti Tolcsva Erdőbénye simai elágazás boldogkőváraljai elágazás Abaújszántó Tállya Mád Disznókő (mezőzombori elágazás) Bodrogkisfalud (bodrogkeresztúri elágazásig a 37-es főúton 4 km) Szegi (37-es főúttal párhuzamosan a falun keresztül) Olaszliszka Vámosújfalu Tolcsva Erdőhorváti üveggyár Középhuta Vasútállomás: Mezőzombor, Olaszliszka (buszállomás is) Szint: Nehéz túra, szintemelkedéssel, nagy távolság, 5 km a 37-es főúton Távolság: 88 km <br><br> <b id="mbt">Montain bike túrák</b><br><br> <b>7. túra</b>:<br> Középhuta Újhuta Flórika-forrás Gerendás-rét kék jelzésen balra Istvánkútig sárga jelzésen (erdészeti út) Üveggyár Középhuta Szint: könnyű túra, erdei terepen Távolság: kb. 12 km 8. túra: Középhuta Üveggyár Óhuta Dorgói elágazás (Regéc előtt jobbra, sorompóval lezárt erdészeti út) Pengő kő Nagy Péter mennykő Istvánkút kék jelzésen Gerendásrét aszfaltúton jobbra Flórika forrás Újhuta Középhuta Szint: erdei terep, emelkedőkkel, montain bike szükséges Távolság: 25 km 9. túra: Középhuta Újhuta Hercegkút Sárospatak Középhuta Újhután a keresztnél jobbra fordulunk a kék négyzettel jelzett erdei turista út vezet Hercegkútra. Az erdei út hossza 4 km. Szint: erdei terep, helyenként meredek emelkedőkkel, gyakorlatot és jó felszerelést igényel Távolság: 35 km<br><br> <b id="lvt"><u>Lovaglás</u></b><br><br> 1. Mogyoróska, Napkelte Vendégház Rákóczi u. 1/a Telefon: 46/387-543 2. Erdőhorváti, A Kassai útról nyíló utcában található, ki van táblázva az éles kanyarban és a 37. főútról letérve Tolcsva előtt<br><br> <b id="vst"><u>Vízi sport Evezés- Horgászás</u></b><br><br> 1. Sárospatak Bodrog kemping a Bodrog-híd túlsó hídfőjénél jobbra kajak kenu kölcsönzés Telefon:<br><br> 2. Tokaj Vizitelep, Bodrogkeresztúri út 5. Telefon: 47/352-927; 47/352-937 a Bodrog és a Tisza összefolyásától párszáz méterre a Bodrog parton kajak kenu kölcsönzés<br><br> <b id="st"><u>Síelés- Sífelvonó</u></b><br><br> Sátoraljaújhely-Sátorhegy Tavalyi évben készült el egy ülőlift, amely Magyarország leghosszabb felvonója. Télen megfelelő hó esetén síelési, szánkózási lehetőség. A lift a többi évszakban is üzemel, érdemes felmenni a Sátor hegy tetejére és onnan gyönyörködni a Zemplén vonulataiban.<br><br> Tokaj - Kopasz hegyi felvonó Szánkózás Télen gyönyörű a Zemplén. A hideg időjárás, illetve a szub-alpesi klíma miatt a hó általában akkor is megmarad, amikor a nagyobb városokban már régen elolvadt. Több szánkózásra alkalmas domboldal található a falvak határaiban. </p> <br><br> <p style="text-align:center"><a href="#tzen"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Vissza az oldal tetejére</b></font></a></p> <br><br> </div> <div align="center"class="page"id="page5" style="display:none">  <br> <h2 id="nevezetes">A Zemplén nevezetességei</h2><br><br> <h3>Megyer-hegyi Tengerszem</h3> <br> <p class="szovegek">Csodálatos természeti látnivaló tárul elénk a Zempléni-hegységben Sárospatak közelében. A Megyer-hegyen lévő tengerszemet emberkéz formálta ugyan, de mára a természet és az egykori bánya harmonikus egységben van. Az egyedülálló látványosság 1977 óta természetvédelmi terület, ahová a Malomkő tanösvény piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától.<img src="kepek/nevezet/tengersz.jpg" width="150"style="border:10px transparent solid;float:right" alt="tengerszem"title="Megyer-hegyi tengerszem"></img> Régen ezen a helyen bányászták a gabonaőrlők és érczúzók malomköveit. A hajdani bányaudvart csapadékvíz töltötte fel és lélegzetelállítóan szép tó keletkezett a helyén. A tó a legmélyebb pontja 6,5 méter mély, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. Ma a tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóhely, ahol jól kiépített túraösvények és információs táblák segítik a tájékozódást, a kirándulók biztonságát pedig korlátok óvják. Az erdőben a jelzések jól kivehetőek, a terep azonban elég meredek, de érdemes nekivágni, mert a hajdani bánya pereméről még csodálatosabb látvány nyílik a vízzel kitöltött katlanra. 2011-ben a Megyer-hegyi Tengerszem elnyerte az ország legszebb természeti csodájának járó címet.</p><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <br><br> <h3> Telkibányai jeges Barlang</h3><br> <p class="szovegek"><img src="kepek/nevezet/telkib.jpg" height="150"style="border:10px transparent solid;float:left" alt="jegesbarlang"title="Telkibánya Jeges barlang"></img>A Jégbarlang a 375 m magas Királyhegy északi lejtőjének lábánál fekszik kb. 270 m tengerszint feletti magasságban. A jégképződés valójában nem barlangban, hanem egy mesterségesen kialakított üregben történik, aminek keletkezési korát nem ismerjük. Az üreg... A Jégbarlang a 375 m magas Királyhegy északi lejtőjének lábánál fekszik kb. 270 m tengerszint feletti magasságban. A jégképződés valójában nem barlangban, hanem egy mesterségesen kialakított üregben történik, aminek keletkezési korát nem ismerjük. Az üreg többszöri bővítés eredményeként ma 23 m hosszú, és egy 5 méteres mellékággal is rendelkezik. Az átalakításokkal megváltoztatták a barlang mikroklímáját, és eltűntek belőle a jégcsapok és a vastag jégréteg, amelyekről Cholnoky Jenő neves földrajztudós is megemlékezett az 1910-es években. Megmaradt azonban a barlang hőfoka, ami télen nem süllyed -7 Celsius-fok alá, nyáron nem emelkedik 5 Celsius-fok fölé. A barlangot az erdészet használja a facsemeték és szaporítóanyagok tárolására.</p><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Tarcali Bányató</h3><br> <p class="szovegek"><img align="center"src="kepek/nevezet/tarcal.jpg" width="150" alt="banyato"title="Tarcal Bányató"style="border:10px transparent solid;float:left"></img>A föld és a víz harcából ezúttal is az utóbbi győzött. A mélyülő bányát az egyre növekvő forrásvizek feltöltötték és kiszorították a gépeket. Varázslatos hangulatú geológiai látványosság alakult így ki. A vízben nemes halak lubickolnak.</p><br><br><br><br><br><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Kopasz-hegy</h3><br> <p class="szovegek"><img align="center"src="kepek/nevezet/kopaszhegy.jpg" alt="kopasz hegy"title="Tokaj Kopasz-hegy"width="150" style="border:10px transparent solid;float:right"></img>A Kopasz-hegy (más néven Tokaji-hegy) az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, vulkáni és üledékes kőzetekből álló hegy. A Tokaj-hegyaljai borvidék része. A hegy a nevét honfoglalás idejéből származtatjuk, amikor még se fa, se bokor nem volt dombjain, vagyis valódi kopasz hegy volt.<br><br> A hegyet három település veszi körbe Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj A hegy tetején találjuk a tokaji tv-tornyot, amelyet műúton Tarcalról közelíthetünk meg. Az 1960-ban épített televíziós adóállomás fontos átjászóhely. Kilátóként ugyan nem működik, de a tövéből is gyönyörű kilátás nyílik szinte az egész Hegyaljára és az Alföldre. A hegy északi oldalán egy 600 méter hosszú sípálya található, felső kétharmada sima kék, alsó egyharmada meredekebb piros szintű. Hétvégenként egy tárcsás felvonó áll a síelők rendelkezésére. </p> <br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Huszita-ház (Gönc)</h3><br> <p class="szovegek"><img align="center"src="kepek/nevezet/huszitahaz.jpg"alt="huszita haz"title="Huszita-ház" width="150" style="border:10px transparent solid;float:right"></img> Az épület a Gönci-patakkal párhuzamos főút mentén áll, ami régen az észak-déli kereskedelmi és hadi főút is volt egyben. A ház fala kőből készült, amit mészkőhabarcsba helyezve raktak ki. A lakószintet megemelték és szűk ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség.<br><br> A műemlék jellegű épület lakótere három osztatú, egy tisztaszobára, egy konyhára és egy kisszobára oszlik, melyekhez kapcsolódik a kamra és a pince. 1832-ben jelentős átalakításon ment keresztül, végül az 1975-től 1978-ig tartó újabb átalakítás során nyerte el mai formáját.<br><br> Ekkor, 1978-ban az egykori lakóházban a XIX. század második felének állapotait tükröző paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, ami a Tokaj-Hegyaljáról a Felvidékre és Lengyelországba irányuló borkereskedelemből élők viszonylagosan jómódú életkörülményeit mutatja be. Ehhez kapcsoltan a tárlat bepillantást enged a helyi fazekasok, bognárok, cipészek, kádárok, papucsosok, szénégetők és molnárok akkori mindennapjaiba is.<br><br> A kiállítás nem csak a házban látható, hanem az alatta futó pincerendszerben is folytatódik; itt van a környék legnépszerűbb termékéből, a mértékegységgé vált 136,6 literes gönci hordóból is kiállítva néhány. Azt, hogy hány puttonyos az aszúbor, máig is úgy számolják, hogy hány puttony aszútésztát adnak egy gönci hordónyi (azaz 136,6 liter) musthoz.<br><br> A Huszita-ház udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, ami magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. A kőépületek konytoltak és szinte valamennyi alápincézett.</p> <br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Pálos Kolostor(Gönc)</h3><br> <p class="szovegek"><img align="center"src="kepek/nevezet/palosrom.jpg"alt="palos kolostor rom"title="Pálos kolostor rom" width="150" style="border:10px transparent solid;float:right"></img> A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km). Innen tovább gyalogolva dél felé a piros jelzésen három kilométer megtétele után az Amadé-vár romjai találhatóak meg.<br><br> A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. A hajó ablakainak egy részét ekkor hozták – részben – rendbe. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek. A régészeti feltárás - a falak melletti árkok visszatemetésének elmaradása - miatt a falak állaga rohamosan romlik.</p> <br><br> <br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Hollóházi Porcelánmúzeum</h3><br> <p class="szovegek"><img align="center"src="kepek/nevezet/porcelanmuzeum.jpg"alt="porcelan muzeum"title="Hollóházi Porcelán Múzeum" width="150" style="border:10px transparent solid;float:right"></img> A múzeum 1981-ben nyílt meg, - Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervei alapján - a külön múzeumi célokra emelt épületben. A kétszintes Porcelánmúzeumban kronologikusan felépített kiállítás mutatja be a hollóházi porcelángyártás történetét a kezdetektől napjainkig. A kiállítás a Hollóházi Porcelángyár története mellett Szász Endre festőművész, grafikus porcelánképeit mutatja be.<img align="center"src="kepek/nevezet/porcelanmuzeum2.jpg"alt="porcelan muzeum"title="Hollóházi Porcelán Múzeum" width="150" style="border:10px transparent solid;float:left"></img> A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építész tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett. A múzeumban működik az Alkotócentrum, mely egy interaktív porcelánfestő műhely, az idelátogató tehetségének kipróbálására.<br><br> Cím: 3999 Hollóháza, Károlyi u. 11.<br> Telefon: 06/47 505 400/155 m.<br> Nyitva: áprilistól novemberig<br><br> hétfő kivételével: 9.30 - 16.30, kedden: 9.30-14.30</p> <br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3>Nagy-Milic</h3><br> <p class="szovegek"><img align="center"src="kepek/nevezet/milic.jpg"alt="nagy milic"title="Nagy-Milic hegy" width="150" style="border:10px transparent solid;float:left"></img> A Nagy-Milic (szlovákul Veľký Milič) hegy az Északi-középhegységben, Magyarország és Szlovákia határán. Geológiai szempontból a Szalánci-hegységhez tartozik, de az országhatár miatt gyakran a Zempléni-hegységhez sorolják; ebben a felfogásban a Zempléni-hegység legmagasabb hegye. A csúcsot jelző kőoszlop pár méterre a határvonaltól, a szlovák oldalra esik. 2006-tól itt egy határátlépési pontot jelöltek ki, ahol a turisták napközben átléphetik a határt.<br><br><br><br><br><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <p style="text-align:center"><a href="#nevezetes"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Vissza az oldal tetejére</b></font></a></p> <br><br> </div> <div class="page"id="page6" style="display:none">  <br> <h2>A Zempléni-hegység legmagasabb csúcsai</h2><br><br> <p align="left"> <b>Hollóháza-Füzér OKT útvonala közelében</b> <br><br> 1.Nyerges-hegy  820m<br> 2.Hermanház-tető(Remete-hegy)  884m<br> 3.Kerékgyártó-bükk  800m<br> 4.Nagy-Milic  895m<br> 5.Kakas-bérc  720m<br><br><br> <b>Telkibánya-Regéc Rákóczi piros útvonala közelében </b><br><br> 1.Téglás-kő  753m<br> 2.Nagy-Mocsaras  710m<br> 3.Borsó-hegy  747m<br> 4.Sólyom-kő  700m<br> 5.Gergely-hegy  783m<br> 6.Bán-hegy  757m<br> 7.Szár-kő  750m<br> 8.Nagy Szár-kő  729m<br> 9.Kerek-hegy  725m<br><br><br> <b>Regéc-Telkibánya Z- útvonala közelében</b> <br><br> 1.Bohó-hegy  734m<br> 2.Hemzső-bérc  718m<br> 3.Reszelt-bérc  709m<br><br><br> <b>Istvánkút vh.-Regéc OKT közelében </b><br><br> 1.Nagy Péter-Mennykő  709m<br> 2.Pengő-kő  700m<br> 3.Tokár-tető  742m<br> 4.Nagy-Bekecs  711m<br> 5.Kerékkötő-kő  734m<br> 6.Dorgó-tető  723m<br> </p> <br> </div> <div class="page"id="page7" style="display:none">  <br> <h2>Kapcsolat / Contact</h2> <div width="900px" height="500px" style="background-image:url(image/kapcsolat.png); background-repeat:no-repeat; background-position:center;" align="center"><br><br><br> <table id="kapcs" cellspacing="0" border="0" style="font-weight:bold;color:#444444;" width="500px" height="100px"> <tr bgcolor="#e0e0e0"> <td>Cím :</td> <td align="right">4400  Nyíregyháza</td> </tr> <tr > <td>Telefonszám :</td> <td align="right">------</td> </tr> <tr bgcolor="#e0e0e0"> <td>Fax :</td> <td align="right">------</td> </tr> <tr > <td>e-mail cím : </td> <td align="right"><a href="mailto:ztermeszetjaro@freemail.hu?subject=info"><font size="" color="#444444">ztermeszetjaro@freemail.hu</font></a></td> </tr> <tr bgcolor="#e0e0e0"> <td>Webcím</td> <td align="right"><a href="http://zemplentura.ingyenweb.hu/" target="new"><font size="" color="#444444">http://zemplentura.ingyenweb.hu</font></a></td> </tr> </table><br><br><br> </div> <div align="center"> <h2>Üzenet Írása </h2><br><br> <form action="koszon.html"method="POST"> <input name="realname" type="hidden" value="uzenet"> <input name="email" type="hidden" value="h3916@freemail.hu"> <input name="recipient" type="hidden" value="h3916@freemail.hu"> <input name="subject" type="hidden" value="teljes uzenet"> <table style="padding:10px;color:#444444;"border="0" width="400px"height="300px"bgcolor="#e0e0e0"> <tr> <td width="35%" align="right"><b>Név : </b> </td> <td width="65%"><input readonly type="text" size="20"name="nev"> </td> </tr> <tr> <td align="right"><b>Email cím : </b> </td> <td><input readonly type="text"size="20" name="email"> </td> </tr> <tr> <td align="right"><b>Megye : </b> </td> <td><input readonly type="text"size="20" name="megye"> </td> </tr> <tr> <td style="padding:5px 0px 5px 0px;"colspan="2" align="center"><b>Üzenet :</b> </td> </tr> <tr> <td colspan="2" align="center"><textarea readonly name="message">This function is OFF ! </textarea> </td> </tr> <tr> <td style="padding: 5px 0px 0px 0px;" colspan="2" align="center"><input disabled type="submit"value="Üzenet elküldése">  <input disabled type="reset"value="Összes adat törlése"> </td> </tr> </table> </form> <br><br><br> </div> </div> <div align="center"class="page"id="page8" style="display:none">  <br><p id="zemplentort"><h2>A Zemplén-hegység</h2></p><br><br> <h3>A Zemplén földrajzi helyzete</h3><br><br> <p class="szovegek">Az 1800 négyzetkilométer kiterjedésű zempléni-hegység az Alföld északi peremén húzódó 220 km hosszúságú Északi-középhegység legkeletibb tagja, s egyben a régebbi elnevezésű Eperjes-Tokaji-hegylánc 52 kilométernyi déli szakaszaként a Kárpátok Magyarországon átnyúló része. A Hernád völgye, a Szerencs-patak, az országhatár, a Ronyva, a Bodrog-völgy és a Tisza által határolt hegység több kis tájra tagolódik.<br><br> A Zempléni-hegység területileg legnagyobb és legjelentősebb tájegysége a Hernád, illetve a Bodrog-völgy, valamint az Erdőbényei-medence és a Bózsva-völgy között elterülő Háromhutai-csoport. Közel négyszög alakú rögdarab, mely maga is további rögök halmazából áll. Nevét onnan nyerte, hogy a rög középpontjában elhelyezkedő tektonikus medencékben három Huta nevű település található: Ó-, Közép- és Újhuta. A felszíni formák változatossága következtében a Háromhutai-hegycsoport a Zempléni-hegység tájképi szépségekben leggazdagabb, legvadregényesebb része. Legmagasabb pontja a Gergely-hegy 783 m magas csúcsa, továbbá a Borsó-hegy (747 m) és a Nagy-Péter-mennykő (709 m). Szinte külön csoportként hat a Sátoraljaújhelytől nyugatra elterülő kúpok sorozata - Sátor-hegy (460 m), magas-hegy (514 m), - melynek tagjai egyetlen vulkáni kráternek széttagolt maradványai. Ezeken a kúpokon a szakasos vulkáni tevékenység következtében létrejött réteges szerkezet jól tanulmányozható.<br><br> Rögök sorozatából áll a Zempléni-hegység legészakibb része, a Bózsva-völgytől északra elterülő Nagy-Milic-csoport is. Központi magja az országhatáron fekvő Nagy-Milic (895 m), a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, amelyből két hegycsoport nyúlik délre, közrefogva a Hegyköz medencéjét. A nyugati vonulat a Pál-hegy, Kánya-hegy és Fehér-hegyből, a keleti vonulat pedig a Tolvaj-hegy, a Hársas-hegy és Korom-hegyből áll. A 400-500 m magas csúcsokkal körülhatárolt Hegyköz kialakításában a denudáció játszotta a főszerepet, mely a riolittufába mélyítette a hegyköz medencéjét. Felszíne változatos, hullámos. Külön is említésre méltóak a Vilyvitány és Felsőregmec környékén emelkedő rögök, melyekben ókori rögdarabok találhatók a felszínen.</p> <br><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br> <h3 id="zterm">A Zemplén természetrajza</h3><br><br> <p class="szovegek"> A Zempléni-hegység a földtörténet miocén korának végén (11-12 millió évvel ezelőtt), zömében vulkáni tevékenység eredményeképpen jött létre. Legidősebb képződményei a Felsőregmec környékén ismert metamorf kőzetek, de legnagyobb elterjedésében a vulkáni eredetű kőzetek (riolit, riolittufa, andezit) alkotják. A vulkáni tevékenység befejeztével jelentős vulkáni utóműködés volt jellemző a hegységre, melynek termékei a kvarcit-változatok, az agyagásvány-telepek és az ércesedések.<br><br> Az ásványok kisebb részben a kőzetek képződésekor jöttek létre a főkristályosodás során, nagyobb részben pedig a kőzetek megszilárdulása után képződtek, a vulkáni utóműködés révén a hólyagüregekben, repedésekben. Legváltozatosabbak az intermedier vulkanitokhoz (andezit, dacit, kálitrachit) kapcsolódó ásvány társulások. Az igazán mutatós kvarc- és opálváltozatokat ékköveknek dolgozzák fel.<br><br> A hegység élővilága a vulkanizmus utáni időben jelentősen megváltozott. A korábbi szubtropikus klíma hűvösebbé vált, majd mintegy 700 000 éve bekövetkezett a jégkorszak. A hideg a melegkedvelő addigi élővilágot is kiirtotta, helyükre a hideg elmúltával más fajok jöttek. A jégkorszak után az andezit alapkőzetű részeket először a zuzmók, mohák vették birtokukba, majd az egyre vastagabbá váló talajon végül kialakult a fás zárótársulás, alacsonyabb területeken a tölgyes, magasabb részeken a bükkös. A savanyúbb riolit alapkőzeten is hasonló volt a folyamat, de itt kalciumban szegény, savasabb talaj jött létre, ezen jellegzetes savanyúságkedvelő, vagy mészkerülő növényzet alakult ki.<br><br> A hegység állatvilága erősen függ a növényzettől. A növényevő fajok jelenlétének határt szab a tápnövény előfordulása. A tölgyesek fajai nem térnek el jelentősen a Magyarországon máshol, középhegységben élő fajoktól. A magasabb helyeken, a bükkösökben már speciális állatfajok is megjelennek. Itt él a kárpáti kék meztelen csiga, a havasi cincér, a pompás futrinka, a zempléni futrinka, az alpesi gőte, a sárgahalú unka és a keresztes vipera is. A nedves élőhelyeket részesíti előnyben a vízi futrinka, a szalamandra s a vízirigó. A hegység központi bükköseiben, ma is élnek nagy ragadozók: a ritka uhu, az uráli bagoly, a parlagi sas, a farkas, a hiúz, és néha a fenti északról áttéved a medve is.<br><br> Milyen vidék ez? Nehéz lenne néhány szóval jellemezni a sokarcú, vibráló, mégis fenséges nyugalmat árasztó tájat, ahol az ember és a természet évszázadok óta él szelíd harmóniában. A Zempléni-hegység és a Bodrogköz találkozásánál formálódott területen ezernyi módját találja az ember - akár az utazó, akár az itt élő - , hogy megismerje a természetet, hogy közel kerüljön csodáihoz. Az ásványgyűjtő, a madarak életére kíváncsi ornitológus, a vadak csapásait járó erdőszerető ember, a vízparton csendesen üldögélő horgász éppúgy megtalálja az örömét, mint a tájat gyalogosan, kenuval vagy kerékpárral bebarangoló turista. <br><br> A Zempléni-hegység területén a miocén korú, 15-20 millió éve működött tűzhányók vulkanizmusának anyaga és a hajdani vulkánok lepusztított, a természet erői által alakított formakincse uralkodik. Itt található a mai Magyarország legmagasabb, legépebben megmaradt tűzhányó kúpja, a tokaji Nagy-Kopasz, mely büszke védőbástyaként őrzi a Zempléni hegyvidéket és a Tisza-Bodrog összefolyás történelmileg igen jelentős területét. A drámai hatású csoportba rendeződött Sátor-hegyek is egy hajdani tűzhányó kalderájának lepusztult maradványai, melynek méretei talán az Etna mai méreteivel vetekedtek.<br><br> A hegységet létrehozó vulkanizmus a térség mai képére is rányomja bélyegét. A kőzetek bányászható nyersanyagokban való gazdagsága és a vulkanikus talajokon termő kiváló minőségű szőlő mindmáig meghatározza a táj emberének életét. A hegység felszínét a szegély lejtőin és szoknyáján a szőlő uralja, míg a hegyvidék belső területein érintetlen erdők, középkori eredetű fás legelők és rétek váltakoznak.<br><br> Az ide látogató turista szinte napokig gyalogolhat anélkül, hogy a mai iparosodott társadalom bármi jelét is tapasztalnia kellene. Olyan vidék ez, ahol a déli melegkedvelő flóra és a Kárpátok magashegyi növényei randevúznak egymással, ahol még ma is viszonylagos zavartalanságban élhet az országosan is kiemelkedő vadállomány, ahol visszatelepültnek mondható a hiúz és a farkas és ahol világelső muflon- és gímtrófeák jellemzik az állomány minőségét. A terület természeti értékeinek, gazdag növény- és állatvilágának védelmében hozták létre a Zempléni Tájvédelmi Körzetet. <br><br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br> </p> <br><h3 id="ztor">A Zemplén történelme</h3><br><br> <p class="szovegek"> Az ásatások során nyert leletek alapján tudjuk, hogy a Zempléni-hegység területén már a történelem előtti korban is éltek emberek. Őskori leleteket Hercegkút és Komlóska, kőkori eszközöket Tokaj, Tolcsva, Regéc, bronzkori szerszámokat pedig Erdőhorváti és Sátoraljaújhely környékén tártak fel.<br><br> A honfoglaló magyarok is hamar megtelepedtek ezen a vidéken. Anonymus feljegyzéseiből ismert, hogy Árpád a Sátorhalomtól Tolcsváig terjedő vidéket Ketelnek adományozta.<br><br> Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a Zempléni-hegység területe fontos szerephez jutott Sárospatak, s ugyancsak Sátoraljaújhely is, mely mai nevét 1250 körül kapta, előbb Sátorelő, illetve Sátorhalma néven volt ismert. Mindkét település kiváltságokat nyert királyainktól a XIII. században. A terület fontosságát jelzi, hogy más települések is kaptak városi rangot.<br><br> A tatárok XIII. századi jelentős pusztításainak hatására, - kitakarodásuk után - várak épültek, így Füzéren, Regécen, Boldogkőn is. Az anjouk korát az építés és a fejlődés jellemezte, de az utánuk következő XIV-XV. századi idők ismét sok pusztítást és szenvedést hoztak e táj népeire.<br><br> A huszita háborúk, a Dózsa György vezette parasztháború, majd az azt követő nemesi bosszúhadjárat a főbb állomásai e korszaknak. A mohácsi vész utáni idők ismét igen mozgalmasak voltak, Perényi Péter koronaőr a királyi koronát is a füzéri várban rejtette el egy időre, s a török terjeszkedéseinek megakadályozására hozzálátott a vidék várainak megerősítéséhez. A terület azonban többször gazdát cserélt, hol a német, hol a magyar hadak megszállásai okoztak kárt, pusztulást.<br><br> A XVII. században vetette meg I. Rákóczi György fejedelem és felesége Loránffy Zsuzsanna a hatalmas Rákóczi- birtok alapjait. Állandó tartózkodási helyük is e területen volt, nyáron a sárospataki, télen pedig a regéci várban. A Perényi által alapított sárospataki református kollégium is alattuk virágzott fel.<br><br> A XVII. századot és a XVIII. század első felét szakadatlan harcok és felkelések jellemezték. A Vesselényi-féle összeesküvés leleplezése után a vidék jelentős része császári zsoldosok kezébe került, akik valóságos rémuralmat teremtettek a védtelen nép között. Elsősorban ezért csatlakozott a zempléni nép kitörő lelkesedéssel Tkököly felkelő seregeihez. A felkelés elbukását ismét császári megszállás követte, s ez olyan elviselhetetlen terheket rakott a lakosságra, hogy otthonaikat elhagyva, tömegesen menekültek a hegyvidék erdőségeibe.<br><br> 1697. júniusában a sátoraljaújhelyi vásárban kezdődött az egyik jelentős parasztfelkelés. Tokaji Ferenc vezetésével az elkeseredett parasztok megtámadták és agyonütötték a vásárban fosztogató császári vasasokat. A felkelés mindössze három hétig tartott, a császári túlerő hamar győzedelmeskedett, s rettenetes bosszút állt a résztvevőkön. A bosszú a vidék várait sem kímélte. Császári parancsra ekkor rombolták le a környék több még épen maradt várát.<br><br> Az 1703-ban kibontakozó Rákóczi-szabadságharc ismét nagy tömegeket vonzott fegyverbe. 1703 és 1709 között a zempléni táj, az itt elterülő Rákóczi-birtok - elsősorban Sárospatak - az ország politikai központja, itt élt II. Rákóczi Ferenc, s innen irányította a szabadságharc menetét. A szabadságharc bukása után, 1710-ben foglalták el császáriak a pataki várat, s ezzel véget is ért a Rákócziak kora, mely a vidék történetének egyik legszebb, legdicsőbb korszaka volt.<br><br> A vidék lakossága a sok szenvedés és megaláztatás ellenére sem lett hűtlen a haladó eszmékhez. Többen vettek részt a Martinovics-féle összeesküvésben és tettükért súlyos börtönbüntetésben részesültek. Az 1848-1849-es szabadságharc időszakában ismét sok ezren fogtak fegyvert a haza védelmében. A zempléni fiatalok lette a megalapítói a híres kassai "vörössipkás" zászlóaljnak és ott voltak a szabadságharc dicső csatáinak majd mindegyikében. A szabadságharc leverését követő közel két évtizedes elnyomatás után, a kiegyezést követően kezdődött el a táj fejlődése, elsősorban közlekedési utak kiépítésével.<br><br> Az első és második világháború sok szenvedést hozott a zempléni táj lakosaira. A trianoni békeszerződésben meghúzott országhatár perifériára sodorta a Hegyköz környékét, elvágva a felvidék gazdasági, közlekedési kapcsolatait. 1945 után új üzemek létesültek, bár a Borsodi-medence túlzott iparosítása, a viszonylag távoli megyeszékhely (Miskolc) nem hatottak kedvezően a Zempléni tájra. Az 1980-ban felszámolt hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózat máig is ható veszteséget okozott a kisebb települések és Sárospatak gazdasági, közlekedési kapcsolataiban - nem beszélve e közlekedési eszköz egykori, tájbaillő romantikájából.<br> </p> <br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br> <br><h3 id="zkult">Kulturális élet a Zemplénben</h3><br><br> <p class="szoveg"> Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. Templomai, várfalai, kastélytermei, nemesi kúriái, de egyszerű parasztházai is a kultúrateremtő, a kultúrával élő ember otthonai voltak az elmúlt évszázadok során. A zempléni rendezvények, fesztiválok bőségesen meríthetnek ebből az örökségből, de a történelmi falak közé idézhetik más népek alkotásait is.<br><br> A legrangosabb, rendkívül sok érdeklődőt vonzó fesztivál a Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetője, Rolla János ötletéből született Zempléni Művészeti Napok. Elsősorban komolyzenei művek csendülnek fel a sárospataki vár patinás falai közt, de felkerekedhetünk és részt vehetünk a Zemplén településeit bejáró egész napos "kirándulókoncerteken" vagy keringőzhetünk a füzérradványi Károlyi-kastély hatalmas báltermében.<br><br> A több évszázados borkultúrához, szőlőműveléshez számtalan esemény kapcsolódik: a Tokaj-hegyaljai borvidék majd minden településén zajlanak szüreti napok, bálok, vigasságok, borászati tanácskozások, szakmai összejövetelek és a laikusok számára is érdekes kiállítások. Különleges ötlet a "Pünkösdi Bortúra Tokajban", melynek keretében a résztvevők térkép alapján keresnek fel tíz magánpincét, ahol persze borral kínálják őket. A leglátványosabb szüreti fesztivál a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok, ezen együtt vonul fel minden hegyaljai település.<br><br> Érdekes és látványos szórakozás a Kaláris népművészeti kiállítás Szerencsen, a Nemzetközi Cigánytánc Fesztivál, a Kelet-Magyarországi Néptánc Antológia Sátoraljaújhelyen vagy a Zempléni Gyermek Szólótánc Fesztivál Sárospatakon. Borsiban a húszéves múltra visszatekintő Borsi Fesztivál kínál hagyományőrző programokat, de a kistárkányi Tiszai Napok eseményeit is színesíti a folklór. A nemzetiségi rendezvények is sok érdeklődőt vonzanak A legkiemelkedőbbek a füzéri Dalostalálkozó, a sváb és ruszin Nemzetiségi Találkozó Rátkán és Komlóskán.<br><br> Mindezeken túl jól érezhetjük magunkat a Nyáresték a Várnegyedben koncertjein, a Szent Erzsébet Napokon, a Zsákomban a bábom előadásain vagy a Dixieland és Blues Fesztiválon Sárospatakon, a Szerencsi Várjátékok rendezvényein, valamint a sárospataki és sátoraljaújhelyi családi napokon. Sok településen szerveznek Falunapokat, rendeznek hangversenyeket, családoknak szóló szabadidős programokat.<br><br> <hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr> </p> <br><br> <p style="text-align:center"><a href="#zemplentort"><b><font size="" color="#4e4e4e">Vissza az oldal tetejére</font></b></a></p> <br> </div> <div align="center"class="page"id="page9" style="display:none;">  <br> <h2>Fotógaléria 1</h2> <br><br> <font size="5" color="#004F27"><b>oldal : </b></font><a id="galszam1"class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page9')">1</a>  <a id="galszam2" class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page12')">2</a>  <a id="galszam3" class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page13')">3</a> <br><br> <table style="box-shadow:none"align="center"border="1" cellspacing="0"bordercolor="#FFFFFF"cellpadding="5"> <tr> <td><a href="images/kep_001.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="malomkobanyato"title="Malomkő-Bányató"src="images/kicsi/kep_001.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_002.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_002.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_003.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni latkep"title="Zempléni Látkép"src="images/kicsi/kep_003.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_004.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Boldogkoi var"title="Boldogkői Vár"src="images/kicsi/kep_004.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_005.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni falu"title="Zempléni Falu"src="images/kicsi/kep_005.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_006.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_006.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_007.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images/kicsi/kep_007.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_008.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Boldogkoi var"title="Boldogkői Vár" src="images/kicsi/kep_008.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_009.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni falu"title="Zempléni Falu"src="images/kicsi/kep_009.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_010.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni telen"title="Zempléni Táj Télen"src="images/kicsi/kep_010.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_011.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj es lovak"title="Zempléni Ménes" src="images/kicsi/kep_011.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_012.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_012.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_013.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni telen"title="Zempléni Táj Télen"src="images/kicsi/kep_013.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_014.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni forras"title="Forrás a Zemplén-Hegységben"src="images/kicsi/kep_014.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_015.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_015.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_016.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_016.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_017.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_017.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_018.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Falu a Távolban"src="images/kicsi/kep_018.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_019.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Patakocska a zemplénben"src="images/kicsi/kep_019.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_020.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="kirandulok a zemplenben"title="Kirándulók a Zemplénben"src="images/kicsi/kep_020.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_021.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="kirandulok a zemplenben"title="Kirándulók a Zemplénben"src="images/kicsi/kep_021.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_022.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_022.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_023.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images/kicsi/kep_023.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_024.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_024.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_025.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_025.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_026.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Latkep a tokaji hegyrol"title="Látkép a Tokaji Kopasz Hegyről"src="images/kicsi/kep_026.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_027.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_027.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images/kep_028.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_028.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_029.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_029.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images/kep_030.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images/kicsi/kep_030.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> </table> <br><br> <table width="800px"height="50px" border="0"> <tr> <td width="200px"align="center"><a href="#" onclick="megjelenit('page12')"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Következő oldal</b></font></a> </td> </tr> </table> <br><br><br> </div> <div align="center"class="page"id="page12" style="display:none;">  <br> <h2>Fotógaléria 2</h2> <br><br> <font size="5" color="#004F27"><b>oldal : </b></font><a class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page9')">1</a>  <a class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page12')">2</a>  <a class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page13')">3</a> <br><br> <table style="box-shadow:none"align="center"border="1" cellspacing="0"bordercolor="#FFFFFF"cellpadding="5"> <tr> <td><a href="images2/kep_001.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_001.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_002.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_002.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_003.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni latkep"title="Zempléni Látkép"src="images2/kicsi/kep_003.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_004.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_004.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_005.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni falu"title="Zempléni Falu"src="images2/kicsi/kep_005.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_006.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj es lovak"title="Zempléni Ménes"src="images2/kicsi/kep_006.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_007.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_007.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_008.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni falu"title="zemplenu Falu" src="images2/kicsi/kep_008.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_009.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj Érik a repce"src="images2/kicsi/kep_009.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_010.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images2/kicsi/kep_010.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_011.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Palhazai kisvasut"title="Pálházai Kisvasút" src="images2/kicsi/kep_011.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_012.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images2/kicsi/kep_012.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_013.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_013.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_014.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="satoraljaujhely felvono"title="Sátoraljaújhelyi Felvonó"src="images2/kicsi/kep_014.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_015.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_015.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_016.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="malomkobanyato"title="Malomkő-Bányató"src="images2/kicsi/kep_016.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_017.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Sarospataki var"title="Sárospataki Vár"src="images2/kicsi/kep_017.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_018.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="szolo"title="Szőlő-űltetvény"src="images2/kicsi/kep_018.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_019.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images2/kicsi/kep_019.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_020.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Tokaji hegy"title="A távolban a Tokaji-Hegy"src="images2/kicsi/kep_020.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_021.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_021.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_022.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_022.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_023.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_023.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_024.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_024.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_025.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_025.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_026.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_026.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_027.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_027.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_028.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_028.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_029.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_029.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_030.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_030.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> </table> <br><br> <table width="800px"height="50px" border="0"> <tr> <td width="200px"align="center"><a href="#" onclick="megjelenit('page9')"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Előző oldal </b></font></a> </td> <td width="200px"align="center"><a href="#" onclick="megjelenit('page13')"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Következő oldal</b></font></a> </td> </tr> </table> <br><br> <p style="text-align:center"></p> </div> <div align="center"class="page"id="page13" style="display:none;">  <br> <h2>Fotógaléria 3</h2> <br><br> <font size="5" color="#004F27"><b>oldal : </b></font><a class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page9')">1</a>  <a class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page12')">2</a>  <a class="galszam"href="#" onclick="megjelenit('page13')">3</a> <br><br> <table style="box-shadow:none"align="center"border="1" cellspacing="0"bordercolor="#FFFFFF"cellpadding="5"> <tr> <td><a href="images2/regec01.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec01.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/regec02.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec02.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/regec03.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec03.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/regec04.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec04.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/regec05.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec05.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/regec06.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec06.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/regec07.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec07.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/regec08.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec08.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/regec09.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec09.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/regec10.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec10.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/regec11.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="regeci var"title="Regéci Vár"src="images2/kicsi/regec11.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/fuzer01.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images2/kicsi/fuzer01.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/fuzer02.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images2/kicsi/fuzer02.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/fuzer03.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images2/kicsi/fuzer03.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/fuzer04.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images2/kicsi/fuzer04.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/fuzer05.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="fuzeri var"title="Füzéri Vár"src="images2/kicsi/fuzer05.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/paloskolostor01.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="paloskolostor"title="Páloskolostor rom"src="images2/kicsi/paloskolostor01.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/paloskolostor02.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="paloskolostor"title="Páloskolostor rom"src="images2/kicsi/paloskolostor02.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/paloskolostor03.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="paloskolostor"title="Páloskolostor rom"src="images2/kicsi/paloskolostor03.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td>  <td><a href="images2/kep_020.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="Tokaji hegy"title="A távolban a Tokaji-Hegy"src="images2/kicsi/kep_020.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_021.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_021.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_022.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_022.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_023.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_023.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_024.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_024.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_025.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_025.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_026.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_026.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_027.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_027.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> <tr> <td><a href="images2/kep_028.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_028.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_029.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_029.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></a></td> <td><a href="images2/kep_030.jpg" onclick="return hs.expand(this)"><img alt="zempleni taj"title="Zempléni Táj"src="images2/kicsi/kep_030.jpg" width="220" height="160" border="0" class="foto"></td> </tr> </table> <br><br> <table width="800px"height="50px" border="0"> <tr> <td width="200px"align="center"><a href="#" onclick="megjelenit('page12')"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Előző oldal </b></font></a> </td> </tr> </table> <br><br><br> </div> <div itemscope itemtype="http://schema.org/Book" align="center"class="page"id="page10" style="display:none"> <br> <h2 itemprop="name" id="kirandulas_azenplemben" >Kirándulás a Zemplénben</h2><br><br> <p class="szovegek">A ma Zemplénnek nevezett tájegységet helyesebb lenne Tokaji-hegységnek nevezni, mivel a határon átnyúló Eperjes-Tokaji hegység déli része, és csak keleti része tartozik a valamikori Zemplén vármegyéhez. Ugyanezen a keleti részen találjuk hazánk legidősebb felszíni kőzetét: a feltehetőleg több mint 900 millió éves kristályospala Felsőregmec és Vilyvitány között csak néhány km2-en látható, a kőzeteket az Ősrög Tanösvény mutatja be. ( a Föld legidősebb kőzete egyébként 3,8 milliárd éves, a hazánkban mélyfúrásból ismert legidősebb kőzet 1,1 milliárd éves.).<br><br><img itemprop="image" src="kepek/kirandulas/kr1.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> A Zemplén mai arculatát döntően meghatározó vulkanizmus azonban jóval később, 10-15 millió évvel ezelőtt, a miocén korban zajlott le. A vulkanizmus és a vulkáni utóműködés hatására különféle ásványkincsek keletkeztek ( arany, nemesagyag, perlit stb. ) és ezek nagyban befolyásolták az itt élő emberek történelmét, kultúráját, iparát, és ez a mai napig így van. Az itteni vulkánkitörések zárótagjai voltak annak a 21-22 millió éve indult nagyívű vulkanizmusnak, amely térben a Visegrádi-hegységtől a Börzsönyön, Cserháton, Mátrán, a Bükkalján keresztül idáig tartott, időben pedig nyugatról keletre eltolódva. Kevesen tudják, hogy ezzel a vulkáni vonulattal nagyjából párhuzamosan egy másik, vele egyidős vulkáni vonulat is húzódik az Alföld mélyén eltemetve, kb. Sárszentmiklós-Dunaújváros-Jászberény vonalában, a Nyírségig. <br><br> Ebben az időszakban az Alföld helyén szigettenger volt, ennek a partvidékén törtek ki a vulkánok, találni nyomát tengeri és szárazföldi kitöréseknek is. A vulkáni por és a későbbi átkovásodás állati és növénymaradványokat őrzött meg, szép képet adva az akkori élővilágról. Az időszak szubtrópusi éghajlata és a későbbi jégkorszak eróziós hatása járult hozzá, hogy ma már elsődleges vulkáni formákat nem találunk, az eredeti vulkáni kőzet több száz méter vastagságban pusztult le. A tájra jellemző, vulkánokat idéző formák a legellenállóbb kőzetek kipreparálódásával keletkeztek, általában a kráterben illetve a mélyben megszilárdult telérek maradtak fenn.<br><br> Több ilyen hegykúp is kínálta magát a várépítésre, ennek legszebb példája a füzéri Várhegy, amely a Nagy-Milic hegycsoporttal övezve Zemplén legszebb részei közé tartozik. A vár dácitkúpon épült ( dácit: vulkanikus kőzet, átmenet a riolit és az andezit között. <img itemprop="image" src="kepek/kirandulas/kr2.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img>Fő magmatípusok: bazalt, andezit, riolit, a SiO2 tartalomban különböznek, legkevesebb a bazalté, legtöbb a riolitban), a lávacsatornában megszilárdult, majd idővel kipreparálódott kőzet remekül tanulmányozható, mivel a hegy csúcsa felé haladva ez alkotja a „lépcsőt”. Érdemes megmászni, mivel az egyenlőre még csak részlegesen felújított vár már így is mutatós, gótikus kápolnája különösen szép ( további leírása, története a wikipédián ), és a kilátás is fantasztikus. Várat máshol is találhatunk, például a riolitkúpon ülő Regéc várát, vagy Boldogkővárat. Boldogkővár bizarr sziklaalakzatát a riolittufa átkovásodásának, majd a puhább részek lepusztulásának köszönheti. A várban ásványkiállítást és ólomkatonakiállítást lehet megtekinteni. Boldogkőújfalu mellett más látványos nyomát is találjuk a vulkánoknak, a természetvédelmi területté nyilvánított kőtengert, ami tulajdonképpen egy vékonyabb lávafolyás, ami az idők során feldarabolódott és elmállott. <br><br> A hegységben barangolva gyakran találkozunk különféle sziklaalakzatokkal, leggyakrabban a hegycsúcsokon, itt általában a legfiatalabb, kb. 10 millió éves kitörések emléke, lemezes elválású andezit található. Ilyen andezitből áll a Hejce közelében található Sólyom-kő is, meredek falait sziklamászók használják, tetejéről pedig csodálatos kilátás nyílik nyugat felé. Érdemes Hejcét is megtekinteni, ami amellett, hogy egy takaros kis falu, nagyon szép példáit mutatja a helyi kövek felhasználásának. Ki van kövezve a patak medre, kőhidak ívelnek át rajta, partján kőből épült pincesorok, és helyi kőből készült az egyedülálló, erődített templom magas fala is.<br><br> Riolitos összetételű viszont a Nagybózsva melletti Bózsvai-szikla, mögötte a pincéket már riolittufába vájták, ebbe a jól faragható, mégis szilárd anyagba. Ha tovább megyünk a kék jelzésen, látványos, mélyen a tufába vágódott utat, vízmosásokat láthatunk. Itt már megjelenik a perlit, a riolitnak ez a speciális, gyöngyszerű változata ( sötétebb szürke, könnyen szétmorzsolódó anyag a világosabb tufában)<br><br> Riolit:<br> a riolit a legmagasabb SiO2 tartalmú kőzet ( >64%), magas Si tartalma okozója nagy viszkozitásának is. bővebben+fotók: >> A riolit egyébként a legváltozatosabb vulkáni kőzet, színe a fehértől vörösön át a feketéig terjed. Általában nagy erejű, heves robbanással jut a felszínre, ha ez a láva hirtelen hűl ki, természetes üveg keletkezik. <img itemprop="image" src="kepek/kirandulas/kr3.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img>Ilyen vulkáni üveg az obszidián, ez a fekete, kagylós törésű anyag. Kagylós törése nagyon jó vágóéleket eredményez, könnyen megmunkálható, így nem véletlen, hogy az ősember legértékesebb szerszám alapanyaga volt. Zemplénben nagy mennyiségben található, elsősorban Tokaj-Hegyalján, a szőlők között sétálgatva mai is találhatunk szép darabokat, de akár nyílhegyeket is. Az ősember több szerszámkészítő telepét is feltárták , a zempléni obszidián szerszámok cserekereskedelemmel innen több száz km-re is eljutottak. Szintén üveges riolitváltozat a perlit, melynek apró, néhány milliméteres gömbös-héjas szerkezete elsősorban a kihűlést kisérő összehúzódás következtében alakul ki. Korábban üveghutákban alkalmazták, ma azt a tulajdonságát használják ki, hogy hirtelen hőhatásra térfogata az eredeti 6-7-szeresére növekszik, így kiváló hő-, és hangszigetelővé válik. A Pálháza melletti Gyöngykő-hegyen fejtik, a ronda, poros bányát mindenki láthatja, aki kisvasúttal vagy kocsival Kishuta, Kőkapu felé tart. Van azért látványos előfordulása is, mégpedig Telkibányán, az Ósva-völgy elején kis tábla jelzi a házak mögötti perlitkibújást, kipreparálódott riolit gerincek között peregnek le a könnyen morzsolódó kőzet szürke szemcséi. A völgyben továbbsétálva a Kutyaszorító oszlopos perlitszikláit érdemes megtekinteni, utunk során egy középkori kőgát maradványai és a mézopál lelőhelye mellett haladunk el.<br><br> A vulkanizmus kísérőjelenségei, a több hullámban érkező hidrotermális oldatok, a különböző vulkáni utóműködési formák ( gejzírek, hévforrások) megváltoztatták az eredeti kőzeteket, konzerváltak ősi növénymaradványokat, különböző ásványi nyersanyagokat hoztak létre ( arany, kaolin) és szemet gyönyörködtető opál, jáspis, kalcedon, achát változatokat hoztak létre.<br><br> A nemesfém bányászat kezdetei<br> A nemesfémek ( ekkor még zömmel az ezüst) bányászata a XIII.sz. közepén ugrott meg jelentősen Magyarországon, az ekkor betelepülő, nagyrészt német bányamunkások már egy forradalmian új technológiát hoztak magukkal, amely lehetővé tette a valódi mélyművelést, víztelenítésre és egyéb kiemelési munkákra az addigi kézi erő helyett kerekes vagy hajtókaros vitlát alkalmaztak. Hozták magukkal azt az új, gyakorlatilag tőkés társulási formát is ( societas, Gewerkschaft), amely újabb előrelépés volt a korábbi földesúri keretekhez képest, mivel a bányák a telérek követésével egyre mélyültek, így víztelenítésük egyre több befektetést kívánt. A bányák a kitermelt érc után bányajövedelmet (urbura) fizettek a királyi kincstárba, az arany tizedét, illetve az ezüst és más fémek nyolcadát. Hátráltatta viszont a fejlődést, hogy a földesurak nem voltak érdekeltek a bányanyitásban, a feltárt bányaterületeket át kellett engedniük ( pénzért vagy cserebirtokért) a királynak. Ezen változtatott Károly Róbert 1327-es rendelete, ami átengedte az urbura harmadát a földbirtokosnak, aki ezentúl a terület birtokjogát is megtarthatta.Zemplénben a legjelentősebb nemesfém előfordulás Telkibánya környékén van, az itt található arany és ezüst bányászata valószínűleg már a XIII.sz.-ban elindult, a község első írásos említése 1270-ből származik, 1341-ben pedig már királyi bányatelepként említik. A bányászat kezdeteire a területen található több ezer horpa utal, ez a kezdetleges forma a felszínközeli teléreket követte, a fejtés néhány méter mély aknákban történt, ezek mára beomlottak, helyükön töbörre emlékeztető mélyedés van. Első virágkorát az Anjou királyok idején élte, ekkor már bányavárosi kiváltságokkal rendelkezett, majd további felvirágzásai voltak a XVI.sz. elején, amikor Thurzó János családjának tulajdonába került, majd hosszú szünet után a XVIII.sz. második felétől Mária Terézia alatt. A szüneteltetés, újraindítás elsősorban a kor technikai színvonalától függött, a város visszafejlődéséhez is ennek elégtelensége vezetett. A falu környékén igen nagy számban találjuk a középkori bányászat emlékeit. Az aranybányászat központja a Gyepü-hegy, Kánya-hegy környékén van a Fehér-hegyig, elsősorban ezen a területen találjuk a számtalan horpát, a későbbi tárókat, melyek nagyrésze ma már alig látható, de van közöttük járható is, a Teréz és a Mária táró. Ezek egy nagy területen szétszórva találhatók, megtekintésére a legpraktikusabb, ha a 2011-ben elkészült "Aranyásók útja" földtani és bányászattörténeti tanösvény nyomvonalát követjük, melynek indító pontja a Pálháza felé vezető úton,a Jegesbarlang melletti kiépített pihenőhelynél van.<br><br> Thurzó János (1437-1508)<br> A gazdag polgári családból származó Thurzó rendkívüli képességekkel rendelkezett, kortárs krónikás szerint számos szellemes találmány fűződik hozzá. Vállalkozott a félbehagyott bányák mély szintjeinek víztelenítésére és továbbfejtésére. Ennek hatalmas tőkeigénye miatt szövetkezett a Fuggerekkel, így megalapítva a korszak legkorszerűbb bányavállalkozását. Engedélyezi és támogatja az első "társláda", a bányászok önsegélyező szerveződésének működését.Az Ósva-völgyben a XVI.sz.elejéről származó vízduzzasztó gát maradványai láthatók, valószínűleg az ország legidősebb ilyen műemléke. A víz erejét az ércelőkészítésben, kőzúzásra használták, a völgyben több malom is állhatott. Az ércőrlésre használt malomkövek is helyben készültek, a Kánya-hegy oldalában bukkantak malomkő-készítő manufaktúra nyomaira. <br><br> Látnivalót a faluban is találunk, a Templomdombra felsétálva a XV.sz-i templom tövében kopjafás temető van, tőle 200 méterre pedig a Szent Katalin kápolna és Ispotály Romkert. Az 1367-ben alapított ( és csak nemrég, 1997-ben felfedezett, majd helyreállított) ispotály elsősorban a város nyomorultjainak lelki ápolásával foglalkozott és mellette növelte a város rangját is.<img itemprop="image"src="kepek/kirandulas/kr4.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> Az Érc- és Ásványbányászati Múzeumban nagyon jó kis gyűjtemény található: makettek mutatják be a bányászat középkori technikáját, ásványgyűjteményt láthatunk, és gyűjteményt a neves telkibányai kőedényekből. Magyarországon Telkibányán, éppen ebben az épületben gyártottak először porcelánt, a gyár 1825-ben létesült. Kaolinra itt helyben, érckutatás közben bukkantak, de rossz minősége miatt áttértek a kőedény gyártásra, majd 1926 után Hollóházán folytatódott a termelés. <br><br> Telkibánya nagyon szép helyen fekszik, tökéletes túrakiindulópont, és mint az eddigiekből kitűnt, látnivaló is bőven akad. A falu színvonalas szálláshelyekkel rendelkezik, a csend, a nyugalom, a környező táj alkalmassá teszi mind a tökéletesen passziv, mind az aktiv pihenésre. Ha ásványgyűjtésre támad kedve, megnézne belülről is egy középkori tárót, vagy nemcsak a kisszámú turistaúton kívánja a környéket bejárni, forduljon Bartók József túravezetőhöz Tel: 30-855-7860.<br><br> Szintén telkibányai érckutatók fedezték fel a XIX.sz. elején a Füzérradvány melletti nemesagyagtelepeket, itt illit ( Az illit a kaolinit és a montmorillonit mellett a három legfontosabb agyagásvány egyike. Keletkezése szintén a vulkáni utóműködéshez köthető, hidrotermális hatásra a riolit kőzetalkotó ásványai agyagásványokká alakulnak át.) található, ami alapanyaga volt a telkibányai és a hollóházi kőedényeknek is. Régi táróit a Kormos-Bába Tanösvény mentén lehet megtekinteni. Maga a tanösvény Pusztafalu és Pálháza között vezet, a Korom- és a Bába-hegy látnivalóit mutatja be, például a Korom-hegy szarmata korú levéllenyomatait. Itt a vulkáni por tóba hullott, vízi és parti növények lenyomatait találni nagy mennyiségben. A túra előtt azonban nem árt tájékozódni a látnivalókról ( pl. a Holocén természetvédelmi egyesület honlapjáról), mivel, bár a tanösvényt nemrég alakították ki (2001), nincs karbantartva, van ahol kidőlt az állomásjelző tábla, és kirándulásvezető füzetet sem tudtunk szerezni. <br><br> Növény-, időnként állatmaradványokat Zemplén több helyén is találhatunk, a vulkanizmus különféle formákban őrizte meg őket. Füzérkomlós, Füzérkajata környékén a vulkáni por egész erdőt temetett be, az elszenesedett fákat később kovasavas oldatok járták át, az így konzerválódott fák még gyökérzetüket is őrzik. Remélem, valamikor bemutatásra kerülnek. Érdekesek még az egykori tavakban megőrződött sás, nád maradványok. A gejzírek, hévforrások közelében az akkori tavakban felszaporodott a kovasav, az így képződött limnokvarcit szép, részletgazdag maradványokat őrizhet meg. ( lásd. még a Galériában)<br><br> A vulkáni kőzetek utólagos átkovásodása igen kemény kőzeteket eredményez, ami kiválóan alkalmassá teszi őket malomkőként való felhasználásra. A Tokaji-hegységben több helyen is bányásztak erre alkalmas anyagokat, de legjobb minőségű ( és európai hírű) malomkövek a Sárospatak környéki bányákból kerültek ki.<img itemprop="image" src="kepek/kirandulas/kr5.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> A Megyer-hegyen működő bányát a XV.sz.-tól művelték, bezárására csak 1907-ben került sor. Itt riolit ártufa kovásodott át, a jól faragható alapanyagban kvarcszemcsék találhatók - ez adja másik igen hasznos tulajdonságát - a malomkövek "önélezők" voltak: a munka közbeni kopás mindig újabb zárványokat nyitott fel. A tufában helyenként kagylólenyomatokat is lehet látni, ezek bizonyítják, hogy az itteni vulkanizmus tenger alatt zajlott. A felhagyott bányát azóta esővíz töltötte fel, a kialakult tó ("tengerszem") igazán látványos a függőleges falak közt, nem véletlen, hogy népszerű kirándulóhely. További látványossága a sziklafalba vésett bányászlakások, kész malomkövek, és a XVIII.sz.-i vízelvezető árok. Megközelíteni legegyszerűbben a 37-es útról, Sárospatakot Sátoraljaújhely irányában elhagyva tábla ( Tengerszem felirat) mutatja a Botkő-i pihenőhelyhez, itt érdemes leparkolni. A Botkő-dombon egykori gejzírkúpok maradványai találhatók, itt szintén bányásztak malomkövet.<br><br> Komlóskán gyakorlatilag minden eddig bemutatott képződmény előfordul, és nagy részük látható is egy tanösvény keretében. A ruszinok lakta kis település hegyektől övezve egy zárt völgyben fekszik, a Telér-tanösvény a Szkalka-hegy és a Pusztavár érdekességeit mutatja be. Lávakőzetek közül megtaláljuk itt a korábbi, andezites vulkanizmus anyagát, tengeri vulkanikus eredetére párnaláva ( andezit esetén peperitnek nevezett) forma utal. Ezután robbanásos, riolitos kitörések következtek, majd a zárótag, a hegycsúcsokon található lemezes andezit.Ezt erős vulkáni utóműködés követte, a hidrotermális oldatok helyenként elbontották a riolittufát, így bentonitot (a bentonit a montmorillonit nevű agyagásványból tartalmaz több mint 50%-ot. <img itemprop="image"src="kepek/kirandulas/kr6.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img>Elsősorban fúróiszapként használják, mivel mozgatáskor folyadékként viselkedik, nyugalmi állapotban viszont a vízzel kocsonyaszerű anyagot képez. A montmorillonit vízbe hullott riolittufa víz alatti mállásával keletkezik. ) hozva létre, máshol kvarctelérek, ércfeldúsulások jelzik hatását. Szintén az utóműködés hatására jött létre a tanösvény legérdekesebb része, a kalcittelér. Mésztartalmú anyag nagyon ritkán fordul elő vulkanikus hegységekben, az itteni előfordulás az aljzatot alkotó , a földtörténeti középkorból származó, kb. 500 m mélységben lévő mészkőrétegből származik. Az ércesedést az aranytartalmú pirit képviseli, az egykori horpák és tárók maradványai nem képezik a tanösvény részét, a Bolhás-hegy DK-i oldalán lehet megtekinteni. A hidrotermális hatások leglátványosabb eredménye a tanösvény mentén is található kvarc, és rendkívül változatos megjelenésű, színű mikrokristályos változatai: kalcedon, jáspis, achát, illetve a különböző opálváltozatok. Ezek mind a leggyakoribb ásványnak, a szilícium-dioxidnak a képződés körülményeitől függő módosulatai, a bámulatos színvilágot pedig különböző szennyezőanyagok okozzák. A komlóskai példányok külön érdekessége, hogy mindegyik kalcit utáni álalak. ( álalak: ha az anyag kristályszerkezete és/vagy kémiai összetétele megváltozik, az eredeti formát azonban megtartja.) A kvarc jól kristályosodott, hegyikristály, ametiszt, füstkvarc változatai elsősorban Telkibánya környékén gyűjthetők, míg a mikrokristályos formák a hegység déli részére a leginkább jellemzőek. Itt a földutakon, szántók, szőlők mellett bármikor láthatunk kalcedonokat, achátokat lila, kék, zöld, fehér színekben, vörös jáspisokat, sárga, barna opálokat, az ásványos menüben láthat is néhány szép, innen származó példányt: kvarc, opál. </p><br><br><hr align="center"width="90%"size="3"color="#006633"></hr><br><br><br> <p style="text-align:center"><a href="#kirandulas_azenplemben"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Vissza az oldal tetejére</b></font></a></p> <br><br> </div> <div align="center" class="page"id="page11" style="display:none"> <br> <h2>Barátaink</h2> <table border="0"width="860px"> <tr> <td align="center"><a href="http://www.bodrogkeresztur.hu/html/tel_keresztur.html"target="new"><img alt="Bodrogkeresztúr"title="Bodrogkeresztúr honlapja" border="0" src="kepek/baratok/Bodrogkeresztur.png" width="110px"></img></a> <a href="http://zemplentura.atwebpages.com/"target="new"></td> <td align="center"><img title="http://zemplentura.ingyenweb.hu/" border="0"src="kepek/baratok/logo2.png" width="150px"></img></a></td> <td align="center"><a href="http://bukktura.ingyenweb.hu/"target="new"><img title="http://bukktura.ingyenweb.hu/"border="0"src="kepek/baratok/bukk.png" width="150px"></img></a></td> <td align="center"><a href="http://anp.nemzetipark.gov.hu/"target="new"><img title="http://anp.nemzetipark.gov.hu/"border="0"src="kepek/baratok/aggnp.png" width="110px"></img></a></td> <td align="center"><a href="http://www.termeszetvedelem.hu/orszolgalat"target="new"><img title="http://www.termeszetvedelem.hu/"border="0"src="kepek/baratok/orszolg.png" width="110px"></img></a></td> </tr> <tr> <td align="center"><a href="http://automotor2.ingyenweb.hu/"target="new"><img title="http://automotor2.ingyenweb.hu/" border="0"src="kepek/baratok/barat1.jpg" width="120px"></img></a> </td> <td align="center"><a href="http://www.bodrogkisfalud.hu/"target="new"><img alt="Bodrogkisfalud"title="Bodrogkisfalud honlapja"border="0"src="kepek/baratok/bodrogkisfalud.png" width="120px"></img></a> </td> <td align="center"><a href="http://www.szegi.hu/"target="new"><img alt="Szegi"title="Szegi község honlapja"border="0"src="kepek/baratok/szegi.png" width="120px"></img></a> </td> <td align="center"><a href="http://www.tarcal.hu/"target="new"><img alt="Tarcal"title="Tarcal város honlapja"border="0"src="kepek/baratok/tarcal.png" width="110px"></img></a> </td> <td align="center"><a href="http://www.tokaj.hu/"target="new"><img alt="Tokaj"title="Tokaj város honlapja"border="0"src="kepek/baratok/tokaj.png" width="100px"></img></a> </td> </tr> <td align="center"><a href="http://www.regec.hu/"target="new"><img alt="Regec"title="Regéc honlapja" border="0"src="kepek/baratok/regec.png" width="120px"></img></a> </td> <td align="center"><a href="http://www.hollohaza.hu/"target="new"><img alt="Hollohaza"title="Hollóháza honlapja"border="0"src="kepek/baratok/hollohaza.png" width="120px"></img></a> </td> <td align="center"><a href="http://www.fuzer.hu/"target="new"><img alt="Fuzer"title="Füzer község honlapja"border="0"src="kepek/baratok/fuzer.png" width="120px"></img></a> </td> <td align="center"><a href="http://www.boldogkovaralja.hu/"target="new"><img alt="Boldogkovaralja"title="Boldogkőváralja honlapja"border="0"src="kepek/baratok/boldogkovaralja.png" width="110px"></img></a> </td> <td align="center"><a href="http://www.erdobenye.hu/"target="new"><img alt="Erdobenye"title="Erdőbénye honlapja"border="0"src="kepek/baratok/erdobenye.png" width="100px"></img></a> </td> </tr> </table> </div> <div align="center"class="page"id="page14" style="display:none">  <br> <h2 id="bodrogk">Bodrogkeresztúr</h2> <br><br> <p class="szovegek"> Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó és a Kopasz-hegy közé beékelődött szalagszerű falu. Az első hiteles oklevél, amelyben említik, 1239-ben kelt. A 16. században sokat szenvedett a rabló martalócoktól: az 1567-es összeírásban, mint törökök által megsemmisített helyet tűntetik fel. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy 1595-től 1617-ig könyvnyomdája, élénk ipara és különböző céhei voltak.<img src="kepek/telepulesek/bkeresztur/kicsi/zsinagoga.jpg" height="120"style="border:10px transparent solid;float:right" alt="Bodrogkeresztúri Zsinagóga"title="Bodrogkeresztúri Zsinagóga"></img> 1726-ban haszid zsidó telepesek érkeztek a városba - mert ekkor még mezővárosnak számított -, akikből komoly hagyományokkal rendelkező közösség formálódott. (Utolsó vallási vezetőjük, az 1926-ban elhunyt <a href="kepek/telepulesek/bkeresztur/reb_steiner_saje.jpg"alt="Reb Steiner Saje"title="Reb Steiner Saje">Reb Steiner Sáje </a>csodarabbiként vonult a köztudatba: a helyi izraelita temetőben lévő sírját máig sok zarándok látogatja.).<img src="kepek/telepulesek/bkeresztur/kicsi/zsidotemeto.jpg" height="120"style="border:10px transparent solid;float:left" alt="Bodrogkeresztúri Izraelita temető"title="Bodrogkeresztúri Izraelita temető"></img> Meg kell jegyezni, a zsidók - ahogy egész Tokaj-hegyalján - Keresztúron is fokozatosan átvették a görög kereskedőktől a bor forgalmazását, de a szőlőművelés és bortermelés korszerűsítésében is nagy szerepet játszottak. A vallásuknak megfelelő előírások szerint készített kóser borok tovább öregbítették az akkori Keresztúr hírnevét.<br><br> A község nevezetes eseménye a szabadságharc idején határában megvívott csata: 1849. január 23-án Klapka György vezetésével itt arattak a lengyel és olasz légiókkal megerősített magyar seregek diadalmas győzelmet Schlick tábornok császári csapatai felett. <img src="kepek/telepulesek/bkeresztur/kicsi/bodrogkereszturi_katolikus_templom.jpg" height="160"style="border:10px transparent solid;float:left" alt="Bodrogkeresztúri Katolikus templom"title="Bodrogkeresztúri Katolikus templom"></img> Ennek emlékére a két érintett település, Keresztúr és Kisfalud határvonalán halmot emeltek, s arra egy obeliszket állítottak fel. A csata maga még előző nap, Tarcalon vette kezdetét, majd a hadműveletek mindinkább áthúzódtak Keresztúrra. Nem csoda hát, hogy mindhárom faluban élénken él e dicső napok emlékezete. Karsa Ferenc volt honvédfőhadnagy így örökíti meg naplójában a történteket: "Először a.<img src="kepek/telepulesek/bkeresztur/kicsi/reformatus_templom.jpg" height="120"style="border:10px transparent solid;float:right" alt="Bodrogkeresztúri Református templom"title="Bodrogkeresztúri Református templom"></img> Terézia-hegy körül folyt a harc, mert ez fontos stratégiai támaszpont volt. A honvédek hősiesen küzdöttek. Vezérük, Kálnoky eleste után azonban a csata felbomlott, és Schlick Bodrogkeresztúr felé nyomult. Bodrogkeresztúron nehéz utcai harcokra került sor, amelyet a mádi születésű Hegymegi Samu honvédfőhadnagy vezetett. A tokaji úton hátrahagyott és később segítségükre siető csapattest segítségével sikerült Schlick seregét visszavonulásra kényszeríteni." Az állami elemi iskola épülete valamikor Eötvös báró családjáé volt. A bodrogkeresztúri intelligencia körében azóta is tartja magát az a hagyomány - valószínűleg csak legenda -, hogy e házban írta Eötvös József Karthauzi című kulcsregényének egyes részeit. A századfordulón Borovszky "Zemplén vármegye" című monográfiájában Bodrogkeresztúr, mint magyar nagyközség szerepelt 249 házzal és 1896 lakossal. Az 1930-as népszámlálás alkalmával összeírt 2279 lakosból csupán öten vallották magukat német, és hárman egyéb anyanyelvűnek. A reformátusok valamennyien magyarok voltak, a római katolikusok közösségének is nagy többsége magyar, csak kis részben alkották elmagyarosodott svábok, míg a görög katolikus családok Kárpát-Ukrajnából, vagy még északabbról, Galíciából húzódtak le a zempléni városokba és falvakba.<br><br> A lakosság fő foglalkozása a szőlő- és gyümölcstermesztés. A jobb módú gazdák a két háború között hegyközségbe tömörültek, de lényegében egyénileg gazdálkodtak. Gazdasági cselédek dolgoztak .<img src="kepek/telepulesek/bkeresztur/kicsi/rakoczi_haz.jpg" height="120"style="border:10px transparent solid;float:right" alt="Bodrogkeresztúri Rákóczi ház"title="Bodrogkeresztúri Rákóczi ház"></img>Széchenyi Wolkenstein Ernőné nagybirtokán és néhány kisebb földbirtokon. Ezen kívül a lakosság a környéken lévő kaolinbányákban dolgozott. 1945 márciusában az egész falut megmozgatta a földosztás. A Debreceni Ideiglenes Kormány rendelkezése alapján megalakult földigénylő bizottság 2750 kataszteri hold földet és .<img src="kepek/telepulesek/bkeresztur/kicsi/borospince.jpg" height="120"style="border:10px transparent solid;float:left" alt="Bodrogkeresztúri Borospince"title="Bodrogkeresztúri Borospince"></img>60 hold szőlőt osztott szét az öt holdnál kisebb területen gazdálkodók és a nincstelenek között. Közvetlenül a felszabadulást követően a tokaji szőlőhegyeket elhanyagolták, rablógazdálkodást folytattak, a bortermelés ezzel együtt hanyatlani kezdett. A piaci lehetőségek is kedvezőtlenekké váltak. Ekkoriban, azaz az 1950-es és 60-as években két jelentős réteg volt a faluban: a pásztorok és a halászok. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság megalakulásával aztán újra visszafordultak az emberek a szőlőművelés felé, ahogy ez az emberpróbáló munka napjainkban is fontos szerepet játszik a családok megélhetésében. Tegyük hozzá: a jövedelemszerzésnek szinte az egyetlen forrása.<br><br> Tokaj-hegyalja .<img src="kepek/telepulesek/bkeresztur/kicsi/1848_as _emlekmu.jpg" height="120"style="border:10px transparent solid;float:right" alt="Bodrogkeresztúri 1848-as emlékmű"title="Bodrogkeresztúri 1848-as emlékmű"></img>településeinek a térszerkezetét a földrajzi, történelmi, társadalmi és gazdasági tényezők együttesen alakították ki évszázadok során. A települések, így Bodrogkeresztúr magját is a templom, az iskola, a községháza, a piactér, a pénz- és hitelintézetek, illetve a mesteremberek műhelyei alkotják. A településközpontban, vagy annak környékén helyezkednek<img src="kepek/telepulesek/bkeresztur/kicsi/1914_es _emlekmu.jpg" height="150"style="border:10px transparent solid;float:left" alt="Bodrogkeresztúri 1914-es emlékmű"title="Bodrogkeresztúri 1914-es emlékmű"></img> el a gazdag szőlőbirtokosok és borkereskedők kastélyai, boltíves kúriái és udvarházai. A hegyaljai parasztgazdaságok portái egyben üzemi helyszínek is: gazdasági épületekkel, a szőlő feldolgozására szolgáló présházakkal, pincékkel és istállókkal. A nagyobb térigényű mesterségek - például a kádárok - telephelyei a települések szélén létesültek.<br><br> Ebből a korból a faluban elég sok (mű)emlék maradt fenn, s általában a falukép is őrzi a hajdani állapotokat. Az épületek közül a legrégebbi a római katolikus templom, ami 1220 körül épülhetett. Többszöri átépítést követően hajója mai alakját 1841-ben nyerte el. A templomot a XVI. századtól reformátusok használták, mivel a település lakossága - egy-két családot leszámítva - a protestáns hitre tért át. A katolikusok 1714-ben kapták vissza szentélyüket. A református templom építése 1784-ben kezdődött, tornya 1807-ben készült el (amely a jelenben európai jelentőségű denevér élőhely). Jobboldalán található az 1934-ben leleplezett, az Országos Presbiteri Szövetség által a Keresztúri Konvent 200 éves jubileumára készíttetett emléktábla. A görög katolikus templom 1764-ben, barokk stílusban épült, majd 1856-ban leégett. 1927-ben építtették újjá, bár az eredeti stílusát nem sikerült visszaállítani. A helység első izraelita temploma 1767-ben létesült. Az egykori neológ templom, öt-öt, nagyméretű lóherében végződő ablakával, törtvonalú manzárdtetejével 1809-ben épült. Ma Turisztikai Központ. A legrégebbi, nem egyházi épület a XVII-XVIII. század fordulóján emelt Rákóczi-ház, amely a hegyaljai építészet egyik jellemző példája. Falai között a környék kőbányáinak zsidó tulajdonosai éltek a háború előtt.<br><br> </p> <p style="text-align:center"><a href="#bodrogk"><font size="" color="#4e4e4e"><b>Vissza az oldal tetejére</b></font></a></p> <br><br> </div> <div class="page"id="pagefo">  <br> <h2 >Kedves látogató!  Üdvözöljük a Zempléni természetjárók honlapján!</h2> <br><br> <div style="width:400px;text-align:center;position:relative;right:-220px;background-image:url('kepek/hatter/erdo2.jpg');color:#002800;border-top-left-radius:10px;border-top-right-radius:10px;border-bottom-left-radius:10px;border-bottom-right-radius:10px;padding:10px;"><b>Az erdő fohásza</b><br><br> Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon, Én vagyok tornácod barátságos fedele melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől és gyümölcsöm oltja szomjadat.<br><br> Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, Én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyen fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája koporsód fedele.<br><br> Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem: Ne bánts!</div> <br><br><br> <h5>A Zemplén-hegység elhelyezkedése</h5><br> <p>A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része. A Nagy-Milictől Tokajig húzódik. </p><br> <a href="#zterm"onclick="megjelenit('page8') ;menuszin('tm2','ta2')"><h6>Zemplén természetrajza >></h6></a> <h5>A Zemplén-hegység elnevezése</h5><br> <p>A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található. A Zempléni-hegység elnevezés az I. világháború után kezdett elterjedni, először a turistatérképeken. </p><br> <a href="#ztor"onclick="megjelenit('page8') ;menuszin('tm2','ta2')"><h6>Zemplén történelme >></h6></a> <h5>A Zemplén-hegység legmagasabb csúcsa</h5><br> <p>Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található. </p><br> <a href="#"onclick="megjelenit('page6'); menuszin('tm6','ta6')"><h6>Zempléni csúcsok >></h6></a> <h5>A Zemplén-hegység domborzata</h5><br> <p>Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve tufa. A vulkánosság fiatalabb eredetű, mint az Északi-középhegység többi hegyének esetében, a miocén korszak végéről származik. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufából épül fel, melyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermesztő vidék.</p> <a href="#"onclick="megjelenit('page8') ;menuszin('tm2','ta2')"><h6>Zemplén földrajzi helyzete >></h6></a> <br><br> <h5>Varázslatos község a Zemplén-hegység peremén</h5><br>  <p>Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó jobb partján, a Zempléni hegységnek az Alföldre peremlépcsőkkel leereszkedő déli részén fekszik. A községtől mintegy hét kilométerre, délkeleti irányban emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet terül el a Bodrog és a Tisza közötti mocsaras síkságon. A terület geológiai felépítésében a vulkáni kőzetek játsszák a legfontosabb szerepet, mint a híres keresztúri építőkövet adó, könnyen faragható riolittufa. Lényeges talajalkotók még a pleisztocén korból származó lösz, mely mezőgazdasági szempontból jelentős, és az agyagos barnaföld, ami kiválóan alkalmas szőlőtermelésre. </p> <br><br> <a href="#"onclick="megjelenit('page14') ;menuszin('a','b')"><h6>Bodrogkeresztúr >></h6></a> <br><br>  </div>  <div id="lablec"width="900px"height="150px"style="background-color:#214141;border-bottom-left-radius:10px;border-bottom-right-radius:10px;border-top-left-radius:10px;border-top-right-radius:10px;"> <img style="border-top-left-radius:10px;border-top-right-radius:10px;"src="kepek/lablec/fu2.png" width="900px" height="160px" border="0" alt=""> <br> <p style="text-align:center;font-weight:bold;" ><span ><a style="font-size:12px;color:#00FF33"href="mailto:ztermeszetjaro@freemail.hu?subject=Hello"> © Copyright 2012, by neuro  </a></span> <br> <img alt="Website counter" hspace="0" vspace="0" border="0" src="http://www.rollingcounters.com/5864384-F5AAAC2326F8B7E347ECB73DF4B8B6BD/counter.img?theme=1&digits=7&siteId=8"/>  <script type="text/javascript" src="http://s100.myonlineusers.com/show.php?id=1368624838172769&counter=3"></script> <img title=""id="bongeszo"width="18px"src="">   <a href="http://www.prchecker.info/" title="Google PageRank Checker" target="_blank"> <img src="http://pr.prchecker.info/getpr.php?codex=aHR0cDovL3plbXBsZW50dXJhLmluZ3llbndlYi5odS8=&tag=3" alt="Google PageRank Checker" style="border:0;" /></a>  </p> </div> </div>  </body> <br>Partneroldalak: <br> <a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br> <a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br> <a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br> <a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br> <a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br> <a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br> <a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br> <a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br> <a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br> <a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br> <a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br> <a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br> <a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br> <a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>